Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Olyan közvetítő cég is vásárolhatott letelepedési kötvényt, amelynek nem is volt forgalmazási engedélye – állítja a Magyar Nemzet.
A lap szerint az S&Z Program Ltd.-től az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2014 szeptemberében vonta vissza a forgalmazási jóváhagyást, így nem lett volna jogalapja az állampapír megvásárlására. Ahogy az államnak sem a kérvény befogadására. Hogy ez megtörtént, csak úgy fordulhatott elő, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) illegálisan adta el az államkötvényt – írja az MN.
A liechtensteini bejegyzésű cég tavaly mégis kétszer vásárolt a letelepedési kötvényekből, ami úgy derült ki, hogy Demeter Márta független országgyűlési képviselő közérdekű adatokat kért a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól (BMH).
A gazdasági bizottság – amelynek a konstrukció indulásakor Rogán Antal, mostani kabinetminiszter volt az elnöke – összesen nyolc ilyen vállalkozásnak adott forgalmazási engedélyt.
A lap emlékeztetett: 2013 és 2016 vége között összesen 4700 letelepedési kötvény talált gazdát, az azokat értékesítő, offshore hátterű cégek 115-130 milliárd forint bevételre tehettek szert. 42 milliárd ebből közpénz, mivel a magyar állam az állampapír ötéves futamidejének lejárta után kamatot is fizet a magánvállalkozásoknak. A papírokkal összesen több mint 15 ezer külföldi kaphatott magyarországi tartózkodási engedélyt.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
Arra hivatkozott, hogy az új kormány szándéka a közmédia teljes átalakítása.