Vége lehet a magyar konyakmeggy-mizériának

Ma szavaz az Országgyűlés a jövedéki adóról szóló törvény módosításáról, amellyel például a konyakos meggyet is előállító csokoládégyártóknak kedveznének – írta a Világgazdaság.

  • hvg.hu

A módosítás elsődleges célja, hogy a lé nélküli alkoholos gyümölcsfelhasználás esetén a hatályos szabályozáshoz hasonlóan jövedéki engedély nélkül történhessen a csokoládégyártás – közölte a VG szerint Tállai András, az adóhivatalt is vezető államtitkár.

A módosító javaslatban szereplő indoklás szerint „az alkoholos lében áztatott, lecsepegtetett vagy szikkasztott és csokoládégyártáshoz felhasználandó gyümölcs bár jövedéki terméknek minősül, minimális a vele kapcsolatban elkövethető visszaélés kockázata”.

A javaslat szerint ezért nincs szükség adóraktári engedélyre, és „az alkoholos gyümölcsöt előállító adóraktár az adófizetési kötelezettség alól mentesülve értékesítheti a terméket”.

Réczei Géza adószakértő szerint ideje volt már tisztázni ezt a kérdést, ugyanis az alkohollal érintett termékeket adóraktárban kell kezelni, ezért pontosítani kellett, hogy mi legyen a lé nélküli alkoholos gyümölcsökkel.

„Ez nem egy klasszikus jövedéki termék, amit palackoznak, és meg lehet inni, hanem másodlagos termék, tehát érdemes ezt kivenni az adóraktári kötelezettség alól”

– mondta a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi Iroda adószakértője, aki szerint ez egyfajta könnyítés az érintett cégeknek.

„A törvénymódosító javaslat értelmében abban az esetben, ha a csokoládé töltéséhez a csokoládégyártó az alkoholba áztatott gyümölcsöt beszerzi, és nem maga végzi ennek az alkoholos gyümölcsnek a gyártását, nem szükséges adóraktári engedéllyel rendelkeznie” – válaszolta Fülöp Attila, az EY Magyarország adóüzletágának szakértője.

A bonbonmeggy-gyártók így adóraktári engedély beszerzése nélkül folytathatják tovább működésüket. A szakértő viszont kiemelte, a likőrrel töltött édességekre ez már nem igaz, mert itt magát az alkoholt szerzik be és használják fel.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?