Egyhangú szavazással támogatta az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága kedden a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló javaslat részletes vitára vitelét. Mint megírtuk, a törvénymódosítás szerint július 1-től a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12, a heti munkaidő éves átlagban maximum 48 órás lehet a javaslat szerint. Ha a munkaadó és a munkavállaló írásban megállapodik, akkor egy nap alatt akár 24 órás munkaidőt is meg lehet határozni, de egy héten 72 óránál többet semmilyen esetben nem lehet dolgozni.

A törvényjavaslat a munkaidőkerethez nyúlna hozzá több ponton is. Ezt a fajta időbeosztást akkor alkalmazzák, ha nem általános munkarendben dolgoznak egy cégnél. A mostani szabályok szerint egy év az az időszak, amin belül be lehet osztani egy hosszabb munkaidőkeretet, és ezen belül lehet elszámolni a felhasznált, illetve fel nem használt munkaórákat. Ha átmegy a parlamenten a módosítás, akkor kollektív szerződéssel a háromszorosra, három éves időszakra is ki lehet bővíteni ezt az időszakot.

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány a Kúriáig is elmegy, hogy ne kelljen kiadni a tao-pénzek forrásait. A Fővárosi Ítélőtábla március végén jogerősen kimondta, hogy kötelező kiadni, honnan érkeztek a tao-támogatások. Akkor a bíróság kimondta, aki közpénzt használ fel, annak számolnia kell a nyilvánossággal, a tao-pénzek pedig közpénzek és a bíróság szerint közvetett állami támogatásnak minősülnek, a támogató cégek ugyanis az államtól olyan kedvezményben részesülnek a támogatásért cserébe, mely "közpénzjelleggel bír".

Ezután a kormány bejelentette, hogy a Kúriához fordulnak, hogy továbbra is titkolni lehessen, honnan érkeznek a tao-támogatások, most pedig a felcsúti fociakadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány közölte, ők is felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Székesfehérvári Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla döntése ellen, amely a 2013-2015 közötti taós pályázatokhoz kapcsolódó adatok kiadására kötelezte őket.

Az EU legrosszabbja Magyarország a társadalmi mobilitásban – derült ki az Eurofound felméréséből. A vizsgálatban azt nézték, mekkora az esély arra, hogy az ember magasabb társadalmi státuszba lépjen át, vagy épp azt, hogy mennyire számíthat jobb munkahelyre, mint amilyen a szüleinek volt.

A Társadalmi mobilitás az EU-ban című tanulmány írói többek között azt vizsgálták, hogy hányan tudtak a megfigyelt nyolc év alatt magasabb társadalmi pozícióba kerülni. Magyarország ebben a legutolsó lett az EU-ban, még az utolsó előtti Bulgáriától is jócskán lemaradva. Ráadásul bármelyik nemet nézzük, az utolsó hely a magyaroké: a férfiak közül kevesebb, mint 10 százalék tudott előbbre lépni, a nőknél pedig ez az arány közel a férfiaké duplája volt, de így is az unió legrosszabbja.

A felmérés legnagyobb részében 2002 és 2010 között felvett adatokon alapul, de ennél későbbi tendenciákat is figyelembe vettek az elemzésben.

A hét képe: fáklyákkal védekeznek a francia szőlősgazdák a fagy ellen a franciaországi Chablis-ban.

Facebook / Titouan Rimbault Photographe - Auxerre

Egyelőre nincs tervben a kiskereskedelmet érintő jogszabályok módosítása - közölte Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt egy sajtótájékoztatóján: további egyeztetésekre van szükség ahhoz, hogy minden érdekelt számára elfogadható, és megfelelő módosítások szülessenek majd.

Az Origo írta meg a bejelentés előtt, hogy visszakozhat a kormány, a miniszter most megerősítette, hogy ez valóban így van. A portál úgy tudta, a döntés egyik oka az, hogy a tervbe vett intézkedések egy része nemcsak a multiknak, hanem a magyar kereskedőknek sem kedvező. Ha pedig a multikat arra köteleznék, hogy új dolgozókat vegyenek fel nagyobb számban, akkor ezeket az embereket valószínűleg a kiskereskedőktől csábítanák el.

Interjút adott a Világgazdaságnak Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, ahol sok mindenről szó esett. A következő költségvetésről, amit még április 26-án benyújtanak, azt mondta:"Három olyan pont van, amelyben erősíteni szeretnénk: a foglalkoztatás, a családok támogatása és a védelmi kiadások.”

Lázár szerint nem lesz "választási költségvetés", nem fognak nekiállni osztogatni, a költségvetésben pedig "nem lesznek vesztesek".

Mi soha nem szórjuk az adófizetők pénzét

- nyilatkozta a miniszter.

Első látásra nehezen megvalósítható javaslattal állt elő a kormány: a magánszemélyekhez hasonlóan a vállalkozások adóbevallását is a NAV fogja elkészíteni.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke úgy látja, az adóhivatal elméletben is csak egy területen tudná a vállalkozások adóbevallását elkészíteni. Az áfa esetében, ám ott is csak akkor, ha minden számla online az adóhatósághoz fut be. (Lázár János valószínűleg erre utalt, amikor informatikai fejlesztésről beszélt.)

Irdatlan adatmennyiség feldolgozásáról lenne szó: a szakértő a havonta kibocsátott számlák mennyiségét milliárdosra teszi. Mindezt úgy, hogy egyelőre még az online számlázás sem indult el.

Napokon belül hárommilliónál is több helyszínről lehet legálisan kaszinózni, holott öt éve éppen a játékszenvedély veszélyeire és nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva szerelték le a nyerőgépeket 18 ezer helyen.

Az Orbán-kormány azóta mindent megtesz, hogy a félkarú rablók világában egy kormányhoz közel álló üzleti körhöz folyjon be a profit. Esetükben a másoknál üldözendőnek ítélt offshore környezet sem akadály – olvasható a HVG hetilap friss számában. A sokmilliárdos profitból más hazai vállalkozásnak nem is jut, csak a filmügyi kormánybiztos, Vajna cégeinek, valamint az Orbán Viktor kedvenc focicsapatát birtokló Garancsi István soproni, illetve a DVSC-t tulajdonló Szima Gábor debreceni kaszinójának. Közülük eddig csak Vajna kért és kapott lehetőséget online kaszinó szervezésére.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!