Magyarországnak senki nem szabhat feltételeket

Ennyit reagált az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóját követően Orbán Viktor arra a felvetésre, miszerint korábban (kormányának több tagjához hasonlóan) többször azzal igyekezett megnyugtatni európai partnereit: a CEU működhet tovább. Ez az egyszerű hallgató számára ellentmond annak, ahogy néhány órával korábban pártcsaládja, az Európai Néppárt dühös vezetőségét igyekezett kiengesztelni. Akkor arról beszélt: Magyarország minben meg fog felelni annak, amit ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság kért tőle – márpedig elnöke és tagjai is élesen bírálták a felsőoktatási törvény módosítását, sőt a héten eljárást is indítottak miatta Magyarország ellen.

Orbán megadta magát a Néppárt elnökségének

Magyarország mindenben megfelel az Európai Bizottság kéréseinek - biztosította Orbán az Európai Néppárt elnökségét szombat délelőtt Brüsszelben.

Orbán az ellentmondást csavaros magyarázattal oldotta fel: szerinte jelenleg egy jogi vita zajlik, és ha az lezárul, majd aszerint cselekszik a magyar kormány. Mint fogalmazott:

a Soros György-egyetem az a maga jogi menetében megy tovább, ott semmilyen megállapodás nem született.

Vagyis a kormány nem hajlik arra, hogy most módosítsa a törvényt, a normális jogi menet viszont legalább kétéves procedúrát jelenthet. (Erre az anomáliára csütörtöki cikkében már a Politico is rámutatott: a bizottsági eljárás jóval tovább tart, mint a CEU-nak adott kura határidő.)

A miniszterelnök a köztévé kérdésére sorosozhatott is egy kicsit. Utalva a CEU-alapító üzletember csütörtöki brüsszeli tárgyalásaira azt mondta: „A romokból észlelhettem, próbált alávágni a magyaroknak. De hát ez egy ilyen sportág: van, aki játszani akar Magyarországgal, és van akinek az a dolga, hogy megvédje.”

Orbánt a néppárti vezetők és az Európai Bizottság nem csak a lex CEU miatt bírálják, hanem az „Állítsuk meg Brüsszelt” feliratú nemzeti konzultáció miatt is. Olyannyira, hogy az Európai Bizottság néhány napja szokatlan módon magyarázó anyagban igyekezett cáfolni a kormány állításait.

Most viszont a magyar miniszterelnökre került sor, aki olyan magyarázatot adott a csúcsról távozóban, hogy a fal adta a másikat. Idézzük:

„Az Európai Néppártnak és a többi uniós szervnek is az a kérése, hogy amikor véleményt mondunk Európáról, akkor az legyen világos, hogy az nem Európa ellenében történik.

De hát Magyarországon a legmagasabb a támogatottsága az európai uniós tagságnak. Én ezt egy olyan eredménynek gondolom, amiben benne van a magyar kormány munkája is.

Mi egy Európa-párti kormány vagyunk. Azon nem vagyok hajlandó változtatni, abból jottányit sem akarok engedni, hogy az unió sok tekintetben rosszul működik, és meg kell reformálni. Erről nyílt vitát kell folytatni. És abból sem engedek, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben vita van: ilyen a migráció és a rezsicsökkentést eltörölni akaró energetikai kezdeményezése a bizottságnak. Ezért a Stop Brüsszel nem Brüsszel-ellenes, hanem a mostani állapotot megvédeni akaró indítvány."

Szédületes rekord

Egy tekintetben azonban maradéktalanul kinyilvánította EU-pártiságát a magyar kormányfő. 26 kollégájához hasonlóan ő is elfogadta a Brexitről szóló tárgyalások sorvezetőjét. A megállapodás – amely után Donald Tusk, a résztvevő állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke az országok egységének örvendett, ráadásul rekordgyorsasággal született meg. Mindössze négy perc alatt sikerült megegyezniük a vezetőknek.

MTI / EPA / Julien Warnand

„Ilyen most történt először” - emelte ki Donald Tusk, a résztvevő állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke. Kitörő örömét aztán gyorsan le is hűtötte az unió másik legfontosabb vezetője, Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke annyit tett hozzá:

most történt ilyen először és utoljára is.

Azzal ugyanis mindenki egyetért, hogy a brit kilépésről szóló tárgyalások kemények lesznek. A most elfogadott mandátum is kemény feltételeket szab, elsősorban azt, hogy addig nem lehet a britek és az EU jövőbeni viszonyáról tárgyalni, amíg nem egyeznek meg néhány kardinális kérdésben.

Ezek közül a legfontosabb – hangzott el a csúcsot záró sajtótájékoztatón is – a szigetországban élő uniós polgárok és az EU valamely országában letelepedett britek sorsa. Az uniós vezetők szerint 4,5 millió emberről van szó, akiknek a sorsát rendezni kell, ám a kérdés nem csak emiatt ígérkezik bonyolultnak. Amiatt is, hogy 28 különböző érdeket kell valahogy összehozni. Azt a magyar kormány is többször hangsúlyozta, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok nem veszíthetnek korábban megszerzett jogaikból. Tusk és Juncker is kiemelte: gyorsan kell dönteni, ám a gyorsaság nem mehet a minőség javára.

Egyelőre a kezdés időpontja sem világos: most éppen azért nem indulhatnak el a tárgyalások, mert a briteknél június 8-án parlamenti választásokat tartanak. A londoni kormány egyébként ezzel indokolja egyébként azt is, miért blokkolja a másik kardinális kérdésről, a költségvetési hozzájárulásáról szóló tárgyalásokat – Juncker ezt is megjegyezte.

És a legfontosabb

A rekordgyorsasság megzavarhatta a tudósítókat is, akik az elmúlt években hozzászokhattak ahhoz, hogy amikor beteszik a lábukat a csúcsra, akár 24 óránál is hosszabb várakozásra kell felkészülniük.

Most viszont hirtelen munka nélkül maradtak, így a Politico élő blogja már arról értekezett a csúcs kezdete után két órával, hogy 8 euróért steaket lehet enni körettel és itallal a Tanács épületében található étteremben.

És biztos forrásból megosztották azt is, eközben mit ebédeltek az állam- és kormányfők. Íme:

Előétel: Burrata tavaszi zöldségekből készült zselével

Főétel: Zsenge kacsa bébi tarlórépával

Desszert: Citrom moelleux vadszamóca sorbettel.

Egészségükre!