Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nem lett a beruházók kedvence Magyarország: az Eurostat ma kiadott adatai szerint, amelyben azt vizsgálják, hogy a GDP-hez képest mennyi beruházás volt az egyes tagállamokban, csupán öt ország került mögénk. Magyarországon a GDP 17,8 százalékát tették ki a beruházások tavaly. Ugyanez az adat Csehországban 24,6 százalék, ami Európa második legmagasabbja, Szlovákiában 20,2 százalékos, de egy kevéssel még a lengyelek is előttünk járnak.
Nagy problémát mutat, hogy 2016-ra hatalmasat zuhant a magyar beruházások aránya: 2015-ben még két százalékkal az EU-átlag fölött volt a mutató, most ugyanannyival alatta. Sőt, a GDP-hez mérve több, mint húsz éve nem volt egyszer sem ennyire kevés a beruházás nálunk. Ennek az oka nagy valószínűséggel az, hogy 2015 végén kifutottak az EU-s finanszírozású projektek. A régiónk legtöbb országában szintén esett a szám 2015-ről 2016-ra, ami jól mutatja, hogy mennyire számítanak az uniós pénzek Közép-Európának, de a magyar zuhanás még a környező államokéhoz képest is látványos, az egész unióban a legnagyobb.
Arra a KSH korábbi elemzései is kitértek: ott mértek jókora visszaesést, ahonnan hiányoztak az uniós pénzek. A magyar statisztikai hivatal tovább is ment, mint az európai: míg az Eurostat csak 1996-ig tekintett vissza, a KSH nemrég azt is megállapította, hogy egészen a rendszerváltás óta nem volt akkora zuhanás a beruházásokban, mint most.
A listán Magyarország mögött egy kivétellel csak olyan országok állnak, amelyek súlyos válságon estek át: Ciprus, Olaszország, Portugália, Görögország, valamint kivételként meglepetésre Nagy-Britannia. Európa élére Írország, Csehország, valamint Svédország került. A számokból az is kiderül, hogy az EU beruházásra szánt pénzeinek szinte pontosan felét az építőiparban költötték el.
