Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: a 2010-es kormányváltás óta a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 67,3 százalékra javult, ami 12,7 százalékpontos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 4,6 százalékra esett vissza, ami 6,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a közfoglalkoztatotti létszám már felülről közelíti a 200 ezer főt, és folyamatosan csökken – ez lehet az egyik indok – a szezonalitás mellett – ami a munkanélküliségi rátát némiképp felfelé hajtja. A gazdaságilag aktívak száma is emelkedett, méghozzá dinamikusabban, mint a foglalkoztatottaké. Ennek az egyik olvasata lehet, hogy egyre többen kezdtek aktív álláskeresésbe (például a béremelkedést látva).
A munkaképes korú lakosság aktivitási rátája 70,6 százalékot ért el a megfigyelt időszakban. Mindazonáltal a munkanélküliség emelkedése nem jelenti azt, hogy a fejlődés megtört a munkaerőpiacon. A munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb, a vállalatok folyamatosan keresik a szabad munkaerőt, viszont egyre lassabban találják azt meg vagy a regionális különbségek, vagy a képzettségi problémák miatt.
