Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A bíróság csak a 2017 januárjától áprilisig befizetett összegek ügyében rendelkezett, ezért a per folytatódik. Elutasította ugyanakkor az önkormányzatnak azt a kérelmét, hogy tiltsa el az államot a bíróság a további elvonásoktól.
A törvényszék álláspontja szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye nem jogellenes, az alkalmazása azonban az volt. A bíróság szerint ugyanis alkotmányossági aggályokat vet fel az olyan szabályozás, amelyben az állam az önkormányzatokat saját bevételeik terhére kötelezi közteherviselésre, mint ebben az esetben.
A budaörsi önkormányzattól az állam 2,125 milliárd forintot kívánt elvonni a közoktatás államosításával kapcsolatban bevezetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulás címén.
Az önkormányzat álláspontja az volt, hogy ez teljesen törvénysértő, például mert egy kétharmados törvényt írtak felül egy feles jogszabállyal.
Az állam a legutóbbi tárgyaláson, amely 2017. június 9-én volt, úgy érvelt, hogy az államot immunitás illeti meg (ez azt jelenti, hogy nem indítható ellene polgári peres eljárás), és a károkozás tényét csak akkor lehet kimondani, ha az Alkotmánybíróság kimondja a vonatkozó törvény Alaptörvény-ellenességét.
Az államot képviselő ügyvédi iroda azt az álláspontot képviselte, hogy az adó – amelyről bírói tisztázó kérdésre kiderült, hogy nem is adó, hanem valamiféle nem definiálható közteher – nem lehetetleníti el a Budaörsöt, és nem sérti a tulajdon alkotmányos elvét sem (az állam úgy hagyta meg az iskolaépületek tulajdonjogát a városnál, hogy az épületek felett nem gyakorolhat olyan jogosítványokat, amelyek miatt a tulajdon tulajdonképpen tulajdon).
Az állam szerint a közteherviselés elve sem sérült azzal, hogy Budaörsnek dupla annyit kellene beadnia a közösbe, mint amennyit saját iskolái fenntartására költött korábban – a bíróság mostani ítéletében ezt másképp látta.
