Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A francia munkanélküliségi adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a diplomások és a legalább érettségivel rendelkezők közül sokkal kevesebben szorulnak az állam támogatására, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Intő jel lehet ez azoknak a magyar oktatáspolitikai guruknak, akik a szakmai képzések mindenhatóságát hirdetik.
A most közzétett friss adatok szerint 2016-ban, Franciaországban 2 millió 541 ezer ember részesült valamilyen munkanélküli támogatásban vagy segélyben. A francia rendszer nagyon bonyolult, valaki kaphat munkanélküli segélyt, miközben van munkából járó fizetése is.
Tavaly 1,75 millió embernek csak a munkanélküli segély jelentette a fix jövedelmet és 767 ezren kaptak egyszerre támogatást és fizetést is. De ez utóbbi kategória sem dúskált a jövedelemben, mert az átlagos havi bevétel 1240 euró volt, míg a csak a segélyből élőknek 1010 euró folyt be havonta. De nem ez a legérdekesebb a friss statisztikai adatok közül. Hanem az iskolai végzettség, pontosabban annak hiánya és a munkanélkülivé válás közötti egyértelmű összefüggés- írja a Le Figaro.
Tavaly 10 francia munkanélküliből hatnak nem volt érettségije. És a másik mellbevágó adat: a segélyben részesülőknek csupán hat százaléka rendelkezett egyetemi diplomával. Az érettségi Franciaországban mindenki számára elérhető, sőt szinte kötelező, kívánatos képzettség. A szisztéma más, mint a magyar. A francia érettségi ugyanis egy nagyon nehéz komplex vizsga, amelyben például kötelező tantárgy a hagyományosak mellett a filozófia is. Persze nem a görög klasszikusokról kell értekezniük a végsős diákoknak, hanem a modern élet alapvető problémáiról. És a filozófiadolgozatok értékelésekor nem a lexikális tudás, hanem a mai világ kihívásaira való reagáló képesség a fő szempont. Akinek megvan az érettségije, az felvételi nélkül iratkozhat be – elvben – egy állami egyetemre.
Persze a választási lehetőségek szűkülnek, a legnépszerűbb, többnyire nem műszaki vagy természet-tudományi szakokra egyre nehezebb bejutni. Az igazán elit egyetemeken pedig már fizetni kell. De aki leteszi az érettségit és szerez egy alapdiplomát, az nem marad munka nélkül. Nem biztos, hogy a végzés után rögtön megtalálja az álomállást, de előbb-utóbb célba ér, miközben az érettségi nélküliek csak szerény jövedelemre, és még fix állás esetén is főleg a különböző szociális juttatásokra számíthatnak. A lényeg az, hogy aki a 2250 eurós havi francia átlagot meghaladó jövedelmet akar, annak minimum érettségivel kell rendelkeznie, ezen túl pedig minden egyéb diploma bónusz és havi egy-két-háromezer euró plusz jövedelmet jelent.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A megosztottságra épít a JobbRandi és a BalRandi, amelyet ugyanaz a cég üzemeltet, a háttérben pedig egy visszás társkeresőiről ismerős név sejlik fel.
A politikus összesen nyolc évig töltötte be az államfői posztot.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.