Egyik fő kérdésben sem sikerült érdemi előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalások e heti, harmadik fordulóján - jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója csütörtökön Brüsszelben.

Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Barnier rámutatott: messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a Brexit után bennmaradó "huszonhetek" vezetőinek.

Elmondta, a mostani fordulón bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. Hozzátette, a legnagyobb előrehaladást az ír-északír határellenőrzés ügyében tudták elkönyvelni, ami szakértők szerint a tárgyalások legkevésbé problémás pontja.

A főtárgyaló ezúttal is figyelmeztetett az idő szorítására, mint mondta, minden egyes nappal közelebb kerülünk az Egyesült Királyság kilépéséhez. Barnier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül-e sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csak egy kérdésben, mint Barnier szerint. Elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között.

A tárcavezető arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsítása érdekében. A brit megközelítés jóval "rugalmasabb és pragmatikusabb", mint az unióé - tette hozzá. Davis kijelentette továbbá, hogy országa eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeinek, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességeinek is.

A brit kilépés után bennmaradó "huszonhetek" vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.

Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.