Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A legnagyobb titok övezi Orbán Viktor szeptember végére tervezett szingapúri látogatását – Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője semmit sem árult el a HVG-nek a részletekről. Pedig a kínai nyitást szorgalmazó Orbán nem véletlenül megy el az általa „illiberálisnak” tartott államba, amelyet a nemzetközi elemzések „sztárjaként” említett.
Szingapúr deklaráltan nem offshore-központ, Magyarországon mégis sokaknak ez az emléke róla. A cégiratokat részletesen nyilvánosságra hozzák, de ott is meg lehet bízni stróman részvényest a társaságalapítással. A városállam azonban vállalta, hogy legkésőbb 2018 őszétől ő is átadja más országok hatóságainak a bankszámlák adatait, köztük a vállalatok mögött álló tényleges tulajdonosokét is.
Oda jegyezték be például az egyik homályos hátterű letelepedési kötvényes ügynökcéget, az Euro-Asia Investment Ltd.-t, amelynek másfél év után visszavonták az engedélyét. Szingapúrban telepedett le Semsey Barna befektetési bankár is, aki az MKB nem éppen áttekinthető privatizációjában tűnt fel az azóta kiszállt indiai–szingapúri befektetői csapat képviselőjeként.
A nyilvános információk alapján egyelőre nem túl sok magyarországi cég központja működik Szingapúrban. Ezekben a cégekben gyakran nagy vagyonokat parkoltatnak: kilencnek közülük egymilliárd, további kilencnek félmilliárd forintnál nagyobb a saját tőkéje.
Komoly, tízmilliárdos vagyonokat halmoztak fel Szingapúrba telepített holdingjaikban a legnagyobb vagyonú magyar üzletemberek is, így az OTP Bank vezére, Csányi Sándor és a szerszámgépgyártásban nagyra nőtt Felcsúti Zsolt.
További részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.
hvg
