Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Közép-Európa egy feltörekvő, kiemelkedő térség, "ebben a régióban van a jövő" – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Szingapúrban rendezett szingapúri-magyar üzleti fórumon.
Szerinte a következő 15-20 évben az európai gazdasági növekedés középpontja Németországban és Közép-Európában lesz, ezért ebben a térségben érdemes befektetni. Közép-Európa, benne Magyarország, gyorsasággal, rugalmassággal és piacbarát szabályozással válaszolt a világgazdasági kihívásokra – tette hozzá.
A délkelet-ázsiai országba látogató magyar delegáció célja a szingapúriak meggyőzése arról, hogy vegyenek részt abban a sikertörténetben, amelyet a magyar gazdaság fejlődési íve ad. A magyar vállalkozókat ugyanígy szeretnék meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a szingapúri fejlődés adta sikertörténetben – magyarázta az MTI tudósítása szerint.
A szingapúri üzletembereknek Magyarországról Orbán Viktor azt mondta: egy olyan országról van szó, amelyben nincs nyersanyag és természeti erőforrás, vannak viszont "nagy testű és jó étvágyú szomszédok", és rendelkezésre áll mintegy ezeréves állami tapasztalat. Ezekből az adottságokból kell kihozni valamit, de "a modern kor a magyarok kezére játszik", mert a "nyersanyag-intenzív" világgazdasági fejlődés egyre inkább áttér a "tudásintenzív" gazdaságra.
Szerinte a jövőben az országok közötti versenyben nem az dönt majd, ki a nagy, ki a kicsi, hanem az, hogy ki a lassú és ki a gyors, azaz ki képes a világ legmodernebb tudományos eredményeit a leggyorsabban átültetni a gazdasági életébe.
Magyarországról azt is mondta: kormánya reményei szerint idén 4 százalék körüli gazdasági növekedés várható.
Orbán Viktor a jövő nagy kérdésének a termelés és a digitalizáció összekapcsolását nevezte, és szerinte Magyarországon ez jó ütemben halad.
A fórumon a két ország kereskedelmi kamarája mellett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a magyar Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) is megállapodásokat kötött.
A tanácskozás után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt nyilatkozta: tavaly 630 millió dollárnyi kereskedelmi forgalmat bonyolított le Magyarország és Szingapúr, a most kötött megállapodásokkal pedig a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok tovább bővülhetnek.
A tárcavezető beszélt az élelmiszer-biztonsággal foglalkozó intézetek közötti megállapodásról, amellyel a magyar marha- és nyúlhús exportjára vonatkozó engedélyeket a szingapúriak megadták Magyarországnak, így innentől kezdve már csak a magyar húsipari vállalatok akkreditációja hátra, és akkor megindulhat a magyar marhahús és nyúlhús exportja Szingapúrba.
Szijjártó Péter kitért a légügyi együttműködési egyezményre is, amellyel megteremtették a jogi alapját, hogy adott esetben közvetlen légi járat köthesse össze a két országot, erről a kérdésről a jövőben konzultálni fognak a Singapore Airlines-szal.
