Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az észt és a lett parlament után a litván is elfogadta a Rail Balticáról szóló megállapodást, ami egy új, 240 kilométer/órás sebességre alkalmas, normálnyomtávú vasútvonal megépítésére vonatkozik – írják a PTinfo Facebook-oldalán. A Rail Baltica hivatalos oldalán is bejelentették, hogy immár mindhárom balti állam rábólintott a megállapodásra, amelynek angol nyelvű szövege itt olvasható.
A 870 kilométer hosszú balti gyorsvasút az észt fővárostól, Tallinntól vezetne Pärnun, Rigán, Panevezysen és Kaunason keresztül, valamint kapna egy oldalágat Kaunas és Vilnius között. A mostani tervek alapján a kivitelezés 2025-re fejeződne be, az üzembe vétel 2026-ra történne meg.
Rail Baltica
A Rail Baltica WikiPedia-oldala szerint a balti gyorsvasút az Európai Unió TEN-T programjának egyik kiemelt projektje. A teljes vonal Varsóból indul, és a balti szakasz után Tallinnból Helsinkiig vezetne, így összesen öt tagállamot – Lengyelországot, Litvániát, Lettországot, Észtországot és Finnországot – érintene.
Youtube / Rail Baltica
A lengyel határtól Kaunasig tartó 119 kilométeres szakaszt 2015. október 16-án adták át, ezt a részt Ral Baltica I. néven emlegették, 380 millió euróba került. Ezen a szakaszon egyébként egy darabon háromsínes pálya van, ami egyszerre kétféle, 1435 mm és 1520 mm nyomtávolságú.
A folytatásban kétvágányú, villamosított pályát építenének, amelyet tehervonatok is használnának. A személyszállító vonatok kétóránként járnának itt, 240 kilométer/órás sebességgel, és négy óra alatt tennék meg a Tallinntól a lengyel határig tartó utat. A tehervonatok sebessége 120 kilométer/óra lenne. Itthon a felújítások és a megfelelő biztosítóberendezések üzembe helyezése után 160 kilométer/órás sebességet terveznek például a debreceni vasútvonalra.
