Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Mario Draghi egy konferencián fejtette ki a nézeteit Frankfurtban – jelentette a Reuters. Az Európai Központi Bank alacsonyan tartja a kamatlábat az amerikai Fedhez hasonlóan, de a piacon nagy a várakozás: mikor indul meg az emelkedés, mely megváltoztathatja a globális gazdaság klímáját. A központi bankok a konjunktúra ösztönzése érdekében tartják alacsonyan a kamatlábat, hiszen hogy ha valaki semmilyen profitra nem számíthat, ha bankban tartja a pénzét, akkor inkább valamilyen befektetést keres a reálgazdaságban. Az utóbbi időkben sok államkötvény már negatív kamattal forog a piacon, vagyis a vevő nemhogy nyereségre nem számíthat, de a veszteség előre kalkulálható.
Mario Draghi finom figyelmeztetése arra vonatkozik, hogy a reformok kevésbé ígérkeznek fájdalmasnak, ha a kamatlábak alacsonyak. Görögország esetében látszott, hogy magas kamatláb mellett milyen nehéz bármiféle reformot bevezetni és ahhoz támogatást szerezni a lakosság körében. Reformhajlandóság jelenleg leginkább Macron francia elnökben van, aki az eurozóna átfogó reformjával kampányolt Franciaországban. Merkel kancellár óvatos támogatást ígért, csakhogy Németországnak egyelőre nincs új kormánya. Stabil német hozzájárulás nélkül bármifajta reform elképzelhetetlen az eurozónában vagy akár az Európai Unióban. Macron elnök ugyanis fel akarja gyorsítani az eurózóna kiterjesztését is. Vagyis azt javasolja az unió nem eurót használó államainak, hogy lépjenek be mielőbb az eurózónába, mert aki kimarad, az lemarad – hangsúlyozza Macron.
Macron foglalkozzon a francia gazdasággal, és tegye rendbe az államkasszát, hiszen Párizs nem teljesíti az eurózóna kritériumokat immár évek óta! – vágott vissza Babis, Csehország leendő kormányfője. Csehországban hamarosan választásokat tartanak, és a dollármilliárdos oligarcha, Babis a legfőbb esélyes. Ő köszöni szépen, nem kér az eurózónából és annak reformjából. Legalábbis a választások előtt nem. Később gyorsan kiderülhet, hogy a német gazdasággal szimbiózisban élő Csehország mégiscsak érdekelt azokban a reformokban, melyeket Macron francia elnök és Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke oly szorgosan javasol az európai versenyképesség fokozása érdekében.
