Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
„Magyarországon a miniszterelnök családtagjaként nem foglalkozhatom bármivel” – ezzel a kijelentéssel lepte meg az olvasókat Tiborcz István. Orbán Viktor veje az Origónak adott interjújában ezzel magyarázta, hogy két éve kiszállt a közvilágítással foglalkozó közbeszerzésbajnok Eliosból. De aztán megtalálta azt a területet, amely szerinte nincs semmilyen kapcsolatban állami és önkormányzati tenderekkel: az ingatlanfejlesztést.
De nem csak ez volt a meglepő az interjúban: Tiborcz ugyanis maga ismerte el, hogy tulajdonrésze van a luxusingatlanokat fejlesztő BDPST Zrt.-ben. A céget eddig csak Tiborcz-közelinek nevezhettük, ráadásul a tulajdonlásnak nincsen nyoma semmilyen, a Cégközlönyön alapuló adatbázisban. A BDPST alapszabályából azt megtudhattuk, hogy van egy titokzatos osztalékelsőbbségi részvényes. Övé a cég nyereségének 95 százaléka, miközben szavazati joga papíron a nyilvánosságra hozatal küszöbét jelentő 50 százalékot sem éri el. A bejelentés után megrajzoltuk Tiborcz céghálóját, ezt itt tekinthetik meg.
Megszabadul gusztustalan burkolatától a Corvin áruház. A 91 éve átadott nagyáruház eredeti, klasszicizáló homlokzata az 1956-os forradalomban szenvedett súlyos károkat, emiatt 1966-ban fedték le a most is látható alumíniummal.
Az ideiglenes megoldás aztán úgy maradt, egész mostanáig. A józsefvárosi képviselő-testület azonban úgy döntött: végre elbontják a Blaha Lujza tér felőli burkolatot.
Heteken belül bezárhatják az ország egyetlen felnőtt hospice házát. A Magyar Hospice Alapítvány igazgatója arról beszélt: elfogyott a pénzük, és hiába kértek támogatást az egészségügyi államtitkárságtól, nem kaptak. Eddig főleg magánadományokból és egyszázalékos felajánlásokból tartották fenn magukat, de ezekből is egyre kevesebbet kapnak.
A civil szervezet újabb támogatási kérelmét a minisztérium vizsgálja – ezt írta az Emmi a hvg.hu-nak, miután arról érdeklődtünk, kap-e rendkívüli támogatást a Magyar Hospice Alapítvány, illetve tervezik-e emelni az éves támogatási összeget.
Egy jó cipő ára 30 ezer forinttól indul, egy mesterművet viszont már 300 ezer alatt is nehéz megvenni. Attalai Zita cipőszobrász szerint a magyarok nagy hányada egyáltalán nem törődik a cipőivel, holott a hazai kisiparnak nagyon jelentős múltja van és manapság is jelentőset alkot.
Fülöp Máté
Az igazán jó minőségű cipő azonban nagyon drága, az alapanyag, a hozzáadott szellemi érték és kézimunka-tartalom miatt is. 100-150 euró alatti árszinten nem találunk hibátlan minőséget, 200-400 euró között már vannak csodás darabok, de a mesterművek 1000 euró felett kezdődnek – magyarázta. Legújabb terve az, hogy a szegedi papucsot modern formába öntse, így a népi kultúrából ismét használati tárgyat varázsoljon.
A hét képe: ezt a XII. kerületi villát vásárolta meg Tiborcz István.
Otthon Centrum
Mire elég a lakástakarékban összegyűjtött pénz, és mennyi hitelt kell felvenni mellé, hogy lakás is legyen belőle? Ezt számolta ki a Bankmonitor. A négyzetméterárak között nagy a szórás: míg Tolna megyében az átlag 131 ezer forint, addig Győr-Moson-Sopron megyében a 300 ezret megközelíti a négyzetméterenkénti ár. Ebben persze benne vannak a megye elhagyatottabb településeinek árai és a legdrágább lakásokéi is, márpedig a megyeszékhelyeken akár az átlag duplájába is kerülhet egy ingatlan.
Tolna megyében így öt év alatt szinte a 60 négyzetméteres lakás teljes árát össze lehet gyűjteni a lakáshitelt is beleszámítva. Viszont az olyan megyeszékhelyekben, mint Győr, Debrecen vagy Veszprém, nagyjából csak az ingatlan árának 40 százaléka jöhet össze öt év alatt két lakástakarékból.
A horvátok öt év múlva szeretnék bevezetni az eurót, ehhez 2020-ra csatlakoznának az euró előszobájának számító ERM II árfolyamrendszerhez. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a hvg.hu-n elemezte, milyen gazdasági hatásai lennének, ha nálunk is az euró bevezetésére készülnének.
AFP / Daniel Karmann
Tizenöt-húsz éve, amikor az uniós belépésre készültünk, négy fő magyarázatuk volt a szakértőknek arra, miért lehet jó az euró: bővülhet a külkereskedelem, csökkenhet pénzügyi sérülékenységünk, alacsonyabb lehet a kamatfelár és kevesebb tranzakciós költséggel járnának a nemzetközi üzletek. Az elemző most ezeket a nézte át mindannak fényében, ami az elmúlt másfél évtizedben történt. Arra a következtetésre jutott: most valóban érvényesen lehet amellett érvelni, hogy gazdaságilag még nem célszerű az euróbevezetés, de ez nem jelenti azt, hogy 4-5 év múlva ne változna a helyzet.
Bezár és kiárusítja bútorait Siófok egyik ikonikus szállodája, a Hotel Ezüstpart. Nemrég még többnapos szilveszteri üdülésre csábította vendégeit a Facebookon, most viszont tulajdonosa már azt jelentette be a közösségi oldalon, hogy bezárja a szállodát.
A feleslegessé vált bútorokból, felszerelésekből kiárusítást rendez, november 5-ig lehet áron alul vásárolni a berendezési tárgyakból. A tulajdonos azt nem árulta el, mik a tervei a központi épülettel. A három melléképület visszabontását már megkezdték, ezeknek a helyén egy 62 lakásból álló nyaralóegyüttest építenek.
