Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Idén szeptemberben 292 900 forint volt a magyarok bruttó átlagkeresete, ez 13,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, és 500 forinttal több, mint az előző hónapban – közölte a KSH. A statisztikai hivatal a növekedést elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével, valamint a költségvetési szféra és az állami közszolgáltató cégek bérrendezéseivel magyarázza.
Ebből egy dolgozó átlagosan 194 800 forintot vihetett haza – ha pedig a családi kedvezményekkel is számolunk, akkor már 202 700 forintnál tart a nettó fizetés.
A keresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban a legmagasabbak, ott 559 500 forint a havi bruttó átlag, a legrosszabb helyzetben pedig humán-egészségügyi és szociális ellátás területén dolgozók vannak, nekik 181 100 forint a bruttó bérük.
A költségvetési szféra egyre látványosabban elhúz a vállalkozásoktól. Már az is szokatlan volt, hogy az elmúlt néhány hónapban pár száz forinttal jobban fizetett a költségvetési szféra, most azonban már négyezer forinttal magasabb az ottani átlagfizetés, nettóban már több, mint 206 ezer forint, míg a vállalkozásoknál dolgozók havi 202 ezret vihetnek haza átlagosan.
A közmunkások helyzete még mindig sanyarú, nekik átlagosan 54 300 forintból kellene kijönniük egy hónapra. Ráadásul amíg minden más csoportnál két számjegyű volt az átlagnövekedés, a közmunkások bére alig 3,3 százalékkal emelkedett.
Azt, hogy miképp jöhetnek ki ilyen számok, miközben a legtöbb magyar kevesebbet keres bruttó 292 ezer forintnál, itt mutattuk be bővebben.
