szerző:
Sztojcsev Iván

Sok olvasónk kapta fel a fejét arra a hírre, hogy majdnem 300 ezer forint a magyarok átlagkeresete. Utánajártunk, hogyan jöhetett ki ilyen adat.

Nem sok alkalom van, amikor a hvg.hu-t azzal vádolják, hogy kormánypropagandát terjeszt, de egy ilyen helyzet minden hónapban akad: amikor hírt adunk az aktuális átlagfizetésekről. A legfrissebb, a napokban kiadott számokról szóló cikk alatt is felháborodott kommentelők tucatjai kérdezték, hogyan jöhet ki egy olyan szám, hogy 297 ezer forint a magyarok bruttó átlagkeresete. Mi pedig statisztikusok segítségével kerestük a választ.

Hol a francban van olyan munkahely, ahol bruttó 300 ezret adnak? Én nézegetem a hirdetéseket, de a legtöbb a garantált bérminimumos hirdetés

– írta egy olvasónk. Más rögtönzött közvélemény-kutatást tartott:

Gyorsan körbekérdeztem az ismerősöket, munkatársakat, kinek éri el a bruttója a 297 300-at, 23 emberből senkinek.

Közmunkások nélkül megvan a 200 ezres átlag
A legfrissebb adatok szerint a bruttó átlagkereset 297 300 forint, ami nettó 193 ezret jelent. Ha a közmunkásokkal nem számolunk, akkor 202 400 forintot vihet haza átlagosan egy dolgozó – pontosabban egy olyan dolgozó, aki beleesik a KSH által megfigyelt körbe. A vállalkozásoknál 203 200, a költségvetési szférában ennél 300 forinttal több az átlagos nettó kereset, a nonprofit szervezeteknél 180 ezer forint. A közmunkásoknak nettó 54 300 forintból kell valahogy kihúzniuk a hónap végéig.

Mennyit keres a "középső magyar"?

A legnagyobb probléma nyilvánvaló: az átlagkereset önmagában nem sokat mond az átlagos dolgozó fizetéséről. Ha például tíz ember közül egynek egymilliós a havi nettója, a többi kilencnek pedig 111 ezres, akkor máris kijön a 200 ezres átlagkereset. A megoldás erre az lehetne, ha bemutatnák a keresetek mediánját is – ha mindenki bérét sorba állítanánk, ez lenne a középső fizetés, az a szám, amelynél az emberek fele többet keres, fele kevesebbet keres. A KSH azonban ezt a számot nem publikálja. Amikor erre rákérdeztünk a hivatalnál, azt a választ kaptuk: az eloszlást ők sem ismerik, mivel nem az egyénektől gyűjtik be az adatokat, hanem a cégek mondják meg, hány dolgozójuk van és ők együttvéve mennyit keresnek. (Részletesen itt olvashatnak a módszertanról.) Az MNB mégis megpróbált mediánkeresetet számolni. A 2016. végi inflációs jelentésében úgy számolt, hogy az idei minimálbér-emelés után a mediánbér nagyjából 70 ezer forinttal maradhat az átlagbér alatt. Ez csak becslés ugyan, de ez alapján nyugodtan kijelenthetjük:

aki úgy látja, hogy az ismerősei elsöprő többsége jóval az átlag alatt keres, annak szinte biztos, hogy igaza van.

©

A legkisebb cégeknél dolgozókkal nem számolnak

Nem mindegy az sem, kiknek a fizetéseit vizsgálják egyáltalán. A KSH a havi kereseti adataiban csak azokat veszi figyelembe, akik teljes munkaidőben, legalább 5 főt foglalkoztató cégnél dolgoznak, vagy a költségvetési szférában, illetve bizonyos nonprofit szervezeteknél. Vagyis akik a legkisebb, maximum négy embert foglalkoztató cégeknél vannak, máris kimaradnak a vizsgálatból, pedig valószínűleg ők igencsak lehúznák az átlagot. Megkérdeztük a KSH-t, mi az oka ennek. A hivatal szerint túl drága volna a kis cégeket is megkérdezni: „A mikrovállalkozások bevonása gazdaság-statisztikai adatgyűjtésekbe rendkívül nehéz. Sok esetben nem vezetnek megfelelő nyilvántartásokat, amelyekből a kérdőív információi leválogathatóak lennének. A folyamatos havi szintű adatszolgáltatás vélhetően sok mikroszervezet számára csak nagy nehézségek árán lenne teljesíthető.”

Cserébe az 50 fősnél nagyobb cégek kivétel nélkül benne vannak a vizsgálatban, ahogy a költségvetési intézmények is. Sőt, ott van a közmunkások százezreinek bére is az adatokban, ami jócskán lehúzza az átlagot. Az már más kérdés, hogy amikor a kormány a kereseti adatokkal büszkélkedik, akkor a közmunkások nélküli adatról beszél, amikor pedig a munkanélküliségről, akkor már a dolgozók közé számítja ezeket az embereket.

©

Pontosabb közelítést ad a magyarok életkörülményeiről, ha a jövedelmi tizedeket vizsgálják – vagyis azt, hogy mennyit keres a népesség legszegényebb tíz százaléka, a második legszegényebb 10 százalék, és így tovább, egész a leggazdagabb egytizedig. A KSH ezt tudja mérni, legfrissebb adatai azonban csak 2015-ösek, ezeket nem havonta, hanem évente teszi közzé, a 2016-os adatok még nem elérhetők. A jövedelmi tizedekről szóló adatsor többet is mond, mint az egyszerű kereseti adat, a munkajövedelmen kívül ugyanis mutatja a szociális ellátásokat is. Az átlagos munkajövedelem egy főre havi 83 ezer forint (ebbe a nem dolgozókat is beleértik, tehát például egy kétgyerekes családnál a két szülő fizetését összeadják, majd elosztják néggyel), a szociális ellátásokat is hozzáadva pedig havi 96 ezer forint. A középső két tized nettó 79, illetve 90 ezer forintból kell, hogy megéljen havonta, miközben a létminimum a Policy Agenda szerint 88 ezer.

©

A KSH létminimumot már nem számol, csak szegénységi küszöböt. Ez a szám úgy jön ki, hogy megnézi, mi a jövedelem mediánja, és ennek veszi a 60 százalékát. Az egyedül élőknél havi 73 900, a két gyereket közösen nevelő szülőknél kettejük jövedelmét összeadva 155 ezer forint a határ, ez alatt a magyarok 14,5 százaléka él. Hatalmas bajt mutat az, hogy a munkanélküliek 54, az egyedülálló szülők 37 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. Még sötétebb lesz az összkép, ha hozzátesszük, hogy a jövedelmi adatokat egyedül Budapest húzza fel, a falvakban élőknek például átlagosan havi 80 ezer forint jut fejenként, egy észak-alföldi lakos pedig átlagosan 29 ezer forinttal kevesebbet kap havonta, mint egy közép-magyarországi.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nagyot bakizott Áder János klímaügyben

Nagyot bakizott Áder János klímaügyben

Elítélték az élő kismacskákat elásó budapesti nőt

Elítélték az élő kismacskákat elásó budapesti nőt

Hamis szemétkupaccal próbálták lejáratni az ausztrál klímatüntetőket

Hamis szemétkupaccal próbálták lejáratni az ausztrál klímatüntetőket

Meghalt a Motörhead első gitárosa, Larry Wallis

Meghalt a Motörhead első gitárosa, Larry Wallis

Az EU szerint elérhető a Brexit-megállapodás

Az EU szerint elérhető a Brexit-megállapodás

Doku360: "Nem lehetett nem elmondani a legsötétebb titkodat"

Doku360: "Nem lehetett nem elmondani a legsötétebb titkodat"