Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Jóváhagyta a lengyel parlament a nagyboltok vasárnapi nyitvatartását korlátozó törvényt, jövő márciustól léphet életbe a boltzár. A boltzár 2018 márciusától minden hónap második és harmadik vasárnapján, 2020-tól pedig bizonyos kivételekkel minden vasárnap kötelező lenne.
A szejm 460 tagú alsóházában 254-en szavaztak a bevezetésre, 156-an voltak ellene. A jogszabály még a szenátus és a lengyel államfő jóváhagyására vár.
Nem vonatkozna a boltzár a pályaudvarokon, illetve a benzinkutakon működő boltokra, valamint az olyan kisebb üzletekre, mint a cukrászdák, a pékségek. Nyitva tarthatnának az élelmiszert forgalmazó nagykereskedelmi raktárak is. Az erre vonatkozó előírásokat a szenátusi vita alatt még pontosíthatják.
A jogszabály nem vonatkozik az internetes boltokra, erről a kitételről Varsó az Európai Bizottsággal egyeztet majd.
A törvény tervezetét tavaly ősszel terjesztették elő a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás részvételével létrejött polgári kezdeményezés hatására. A Szolidaritás a történelmi, még az 1980-as megalakulásakor megfogalmazott követelményeire, az egyházi tanításra és több nyugat-európai megoldásra is hivatkozva szorgalmazta a teljes vasárnapi zárva tartást, átmeneti időszak nélkül.
Ezt a szándékot a szavazást követő sajtóértekezletén a szakszervezet képviselője fenntartotta, de elégedett volt a tervezet jóváhagyása miatt.
A parlamenti vitában több ellenzéki képviselő ideologikusnak minősítette a törvényt. Azzal is érveltek, hogy ez negatív hatással lehet az ország gazdasági helyzetére. Többen utaltak arra, hogy Magyarországon tavaly a boltzárat visszavonták.
Az ellenzéki jobboldali Kukiz´15 viszont támogatta a Szolidaritásnak a minden vasárnapra kiterjedő követelményeit. A tömörülés képviselője, Jaroslaw Porwich pénteken a Radio Wnet lengyel internetes rádiónak adott interjúban elutasította, hogy a törvénynek negatív gazdasági hatása lehetne. Szerinte az egy éves boltzár alatt is tisztes gazdasági növekedést jegyeztek Magyarországon.
Nálunk a boltzár alig egy évig tartott, az intézkedést végül azután vonta vissza a kormány, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezett a kérdésről. Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter akkor azt mondta, Magyarországon megosztó kérdés lett a boltzár, nem sikerült meggyőzniük az embereket az intézkedés helyességéről.
