Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az idei 10-15 százalékos emelkedést követően jövőre 9-10 százalékos bérnövekedésre számít a versenyszférában a munkaadói és munkavállalói oldal, a fizetéseket a minimálbérek már bejelentett további emelkedése és a mind jelentősebb munkaerőhiány húzza felfelé – közölte a Magyar Idők.
Az idei, bőven tíz százalék feletti átlagos fizetésemeléseknél szerényebb mértékben, 8-9 százalék körül emelhetnek a cégek 2018-ban, ugyanakkor a korábbi évekre jellemző alacsony, 3-4 százalékos emelések nem térnek vissza – közölte a Magyar Időkkel Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára.
Hozzátette, hogy ezek csak várakozások, mivel a vállalati szektorban nem januártól változnak a bérek, az üzleti terveket május végéig kell leadni.
A munkaerőhiány továbbra is befolyásoló tényező lesz, ahogyan a minimálbérek már meghirdetett újabb nagyarányú emelése is.
A versenyképességi pálya ugyanakkor még nem teszi lehetővé az idei bérfelzárkóztatási szintet, ráadásul az idei 15 százalékos minimálbér- és 25 százalékos bérminimum-emelés nagyobb nyomást jelentett a cégeknek, emiatt kisebb munkaerőköltséget tudnak kigazdálkodni – mondta.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke szerint cégmérettől függetlenül 10-15 százalékkal nőhettek az idén a fizetések a vállalati szférában a korábbi évek 3-5 százalékos emeléseihez képest, elsősorban a munkaerőhiány miatt.
A szervezet várakozása szerint a versenyszférában jövőre is fennmaradhat ez a növekedési ütem, habár saját területén a szakszervezet szeretne újabb 15 százalékos bérfejlesztést kialkudni.
A bértárgyalások már tartanak, azonban a trend megváltozott, az év közbeni béremelések miatt már nem feltétlenül januártól jön az újabb bérrendezés, lehet, hogy azt év közben lépi meg a munkaadó, ráadásul számos vállalatnál tavaly többéves bérmegállapodás köttetett – részletezte az MTSZSZ elnöke.
Hozzátette, a szakszervezeteknek már nemcsak a bérfelzárkóztatás a legfőbb céljuk, hanem az úgynevezett közérzetjavító intézkedések kiterjesztése is.
Példaként említette, hogy sok cég a megnőtt túlóraszám miatt több rekreációs lehetőséget nyújt dolgozóinak, illetve egyéb kikapcsolódási alkalmat kínál, emellett egészségügyi szűréseket is szervez.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?