Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az államcsődkockázat felmérésének egyik lehetséges módja az úgynevezett "országkockázati felár" figyelése. Ez az államadósság-törlesztési kockázatra kínált fedezeti ügyletek (CDS) felárát jelenti. Nézzük, mennyi most Magyarországon.
A hét végére 93 bázispontra csökkent Magyarország 5 éves CDS-felára, ami azt jelzi, hogy egyre kisebb a magyar csőd valószínűsége ezen időhorizonton. A csődkockázati mutatónk az elmúlt hetekben olyan alacsony szintre süllyedt, amire 2008 közepe óta nem volt példa – írja elemzésében a Portfólió. Régóta nem volt tehát ilyen alacsony az államcsőd esélye.
A szakoldal emlékeztet: hazánk a világgazdasági válság kitörése után elsőként szorult az EU és az IMF segítségére az uniós országok közül, ekkor került fel a kockázatosabb országok térképére, majd egy átmeneti megnyugvás után 2010-ben állt gyors emelkedési pályára a csődkockázati mutatónk. Ebben komoly szerepe volt az unortodox gazdaságpolitika meghirdetésének és a gazdasági növekedés újbóli megtorpanásának, amely sorozatos leminősítésekhez vezetett.
A mostani, pozitív változás okát az elemzők részben a "viszonylag szigorú költségvetési politikának" tulajdonítják, másrészt pedig a Brüsszel által küldött EU-s pénzeknek köszönhetjük a gazdaság beindulását.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ellenzéki arcok és két régi kedvenc pokémon is felbukkan – videós beszámolónk az eseményről.