Svájc – népszavazás az EU-hoz fűződő viszonyról?

A referendum-felhívás az után hangzott el, hogy Svájcban komoly hullámokat keltett az az EU-s döntés, amely csupán átmeneti időre, 2018 végéig ismerte el EU-konformnak az alpesi ország tőzsdei szabályozását. A lépés azt jelenti, hogy a svájci pénzpiaci szereplők – a hongkongi és az amerikai szereplőkkel ellentétben – 2018 után nem lesznek egyenrangú résztvevői az európai tőzsdepiacnak, h csak az EU nem dönt közben az újabb hosszabbításról.

Az EU-s döntés része annak a folyamatnak, amelyben Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a jelenleg több mint száz, kétoldalú szerződéssel szabályozott kapcsolatok legfőbb elveit általános keretszerződésekkel határozzák meg. Leuthard azt hangsúlyozta a Sonntags Blick című lapnak, hogy fontosnak tartja az EU és a Svájc közötti kapcsolatok fejlesztését, ám a jövőbeli viszony meghatározásához szükség lenne arra is, hogy a svájciak népszavazáson döntsenek, milyen irányban akarnak tovább haladni.

A tőzsdékkel kapcsolatos ellentét ellenére Svájc a közelmúltban beleegyezett abba, hogy az EU-s piacra való bejutás feltételeinek megkönnyítéséért cserébe növelje az EU-s költségvetéshez való hozzájárulás nagyságát. Miközben az alkut ellenzi a legnagyobb svájci politikai erő, a Svájci Néppárt, Leuthard közölte: „Svájc persze mélyítheti az együttműködést Kínával és Indiával is, de az EU, amellyel a kereskedelmi forgalom kétharmada bonyolódik le, központi helyen marad. Az a lényeg, hogy úgy kell szabályozni a kapcsolatokat, hogy a jövőben ne lehessenek olyan politikai játékok, mint amilyenek most zajlanak, például a tőzsdék ügyében”.