Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Doris Leuthard svájci államfő szerint egy nemzeti szintű népszavazással kellene meghatározni, milyen irányban haladjanak tovább a Svájc és az EU közötti kapcsolatok.
A referendum-felhívás az után hangzott el, hogy Svájcban komoly hullámokat keltett az az EU-s döntés, amely csupán átmeneti időre, 2018 végéig ismerte el EU-konformnak az alpesi ország tőzsdei szabályozását. A lépés azt jelenti, hogy a svájci pénzpiaci szereplők – a hongkongi és az amerikai szereplőkkel ellentétben – 2018 után nem lesznek egyenrangú résztvevői az európai tőzsdepiacnak, h csak az EU nem dönt közben az újabb hosszabbításról.
Az EU-s döntés része annak a folyamatnak, amelyben Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a jelenleg több mint száz, kétoldalú szerződéssel szabályozott kapcsolatok legfőbb elveit általános keretszerződésekkel határozzák meg. Leuthard azt hangsúlyozta a Sonntags Blick című lapnak, hogy fontosnak tartja az EU és a Svájc közötti kapcsolatok fejlesztését, ám a jövőbeli viszony meghatározásához szükség lenne arra is, hogy a svájciak népszavazáson döntsenek, milyen irányban akarnak tovább haladni.
A tőzsdékkel kapcsolatos ellentét ellenére Svájc a közelmúltban beleegyezett abba, hogy az EU-s piacra való bejutás feltételeinek megkönnyítéséért cserébe növelje az EU-s költségvetéshez való hozzájárulás nagyságát. Miközben az alkut ellenzi a legnagyobb svájci politikai erő, a Svájci Néppárt, Leuthard közölte: „Svájc persze mélyítheti az együttműködést Kínával és Indiával is, de az EU, amellyel a kereskedelmi forgalom kétharmada bonyolódik le, központi helyen marad. Az a lényeg, hogy úgy kell szabályozni a kapcsolatokat, hogy a jövőben ne lehessenek olyan politikai játékok, mint amilyenek most zajlanak, például a tőzsdék ügyében”.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
Orbán Viktor szerint Magyarországnak el kell érnie egy „humánerőforrás-fölényt”, és jó úton is vagyunk ehhez, mert mi költjük a legtöbbet oktatásra. Az adatok szerint ez sajnos nem igaz.
Trump 8-10 napon belül dönthet az újabb szankciókról. Végignéztük, ez hogyan érintené Magyarországot és általában a világpiacot.
Békés Márton elmesélte első találkozását Magyar Péterrel, némileg árnyalva Orbán Viktorék narratíváját.
Hamis magánokirat felhasználása miatt adtak ki elfogatóparancsot a férfi ellen.
A 40. Magyar Nagydíj előtt várjuk olvasóink történeteit a legelsőről.
Hozzászólásáért akár egy év börtönnel is büntethetik.