Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Másfél évtizedes vajúdás után vág neki a főváros a Lánchíd és a Várhegy-alagút rekonstrukciójának. A munkálatokra szánt időt és pénzt egyaránt alulbecsülhették.
Heteken belül kiírják a kivitelezői tendert a Lánchíd és a Várhegy-alagút felújítására, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a Clark Ádám tér átépítésére, illetve a szükséges közműcserékre és -kiváltásokra. A közbeszerzési pályázat lezárása jövőre várható. A munkát azonban a nyár előtt aligha kezdik el, így már induláskor egyéves késésben lesznek az idén márciusban megjelölt időponthoz képest. A kiviteli tervek készítése, illetve a hatósági engedélyek beszerzése ugyanis – nagy értékű műtárgyról lévén szó – a vártnál jóval több időt vett igénybe. Aligha lesz ez másként a beruházás alatt, a csúszás tehát prolongálva.
A rekonstrukció becsült ideje 2,5 év, ám ez a HVG-nek a projektre rálátó forrása szerint legfeljebb akkor lenne elég, ha folyamatosan, éjszaka és hétvégén is dolgoznának a kivitelezők. Ha viszont így lenne, az jelentősen megdobná az árat, márpedig információink szerint a híd, az alagutak, illetve a két tér felújításának 22,3 milliárd forintos költségkeretét eleve alulbecsülték. Különös tekintettel az időközben meglódult lakásépítések nyomán kialakult építőipari munkaerő- és kapacitáshiányra, illetve ennek árfelhajtó hatására. Ezt az eleve magasabb kiindulóárat növelik tovább az előre nem kalkulált vagy éppen alulbecsült tételek. Emlékezzünk csak a Margit híd felújítására: annak 5 milliárdos kezdőköltsége az átadásra 32 milliárd forintra kúszott fel. A fővárosi beruházások régi trükkje, hogy alacsony árat bemondva nekikezdenek a munkának, abban bízva, hogy később már nem állítják le a beruházást.
A Lánchíd esetében sem lenne meglepő, ha a főváros által kalkulált összeg dupláját kellene végül kifizetni. Feltéve, hogy lesz miből. A főváros tartalékait ugyanis addigra felemészti a 3-as metró felújításának egyre dagadó számlája. A metró tendereinek kálváriáját látva – a becsült árat messze meghaladó ajánlatok miatt újra és újra ki kell írni a pályázatot – egyébként is erősen kérdéses, hogy érkezik-e majd a főváros számára elfogadható összegű és tartalmú kivitelezői ajánlat. Ezt a félelmet támasztja alá a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kérdéseinkre küldött válasza is, mely szerint a tervezői becslés alapján elég a 22,3 milliárd, „de ez biztosan csak az ajánlatok beérkezését követően állapítható meg”.
Nem terjed túl a tervezett felújítás a híd és az alagút rendbehozatalán, az eredeti állapot visszaállításán. Holott néhány éve még benne volt a tervekben a Széchenyi tér kiszabadítása az autós körgyűrűből, a híd erőteljes forgalomcsillapítása és a járdák szélesítése is. A költségek folyamatos faragása és a műemlékvédelem rigorózus változtatásellenessége okán azonban ezek mind kiestek. Így tízmilliárdokért minden marad a régiben, igaz, rendbe téve.
A híd felújítását már 2002-ben tervbe vette a városvezetés, miután az átkelőt legutóbb 1986–1988-ban javították, de átfogó rekonstrukció akkor sem történt. Ráadásul a felújításkor használt anyagok – a festékek, a szigetelés és a burkolatok – azóta vészesen megkoptak. A Lánchíd vasbeton pályalemezéről már öt éve megállapították, hogy súlyosan károsodott. Ez 2015-ben látványos bizonyítást nyert, amikor az egyik vaslemez beszakadt egy autó alatt. A városvezetés akkor annyi biztatót tudott mondani, hogy „a hidat eleink sokszoros túlbiztosítással építették meg”. Soványka válasz ahhoz képest, hogy egy évvel korábban beismerték: „A Lánchíd állapota a műszaki-szakmai fogalomrendszer szerint kritikus, így az átfogó felújítás nem halogatható tovább.” A tervezéshez készült anyagvizsgálatok eredményei is azt mutatják, hogy a felújítás nem halasztható.
A Lánchíd, az alagút és a Clark Ádám tér rekonstrukciós tanulmánytervét 2014-re elkészítette a Főmterv–MSc–CÉH konzorcium. A BKK 2015-ben azt remélte, hogy tavaly márciusban kiírhatják a kivitelezési tendert – mint látjuk, ez még mindig nem sikerült. Az időközben elkészült tervekben többek között a teljes körű korrózióvédelem, a híd pályalemezeinek és a járdakonzoloknak a cseréje, a kőburkolatok és kőoroszlánok restaurálása, a hiányzó műemléki elemek (például a háromágú kandeláberek és a címerek) visszaépítése, a járdakorlátok javítása, a díszvilágítás korszerűbbre cserélése, a hídfők lépcsőinek és járdáinak átépítése szerepel. A pesti hídfő mögötti aluljárót teljesen elbontják, és újat építenek a helyére. A rekonstrukció után az úttest és a járdák szélessége változatlan marad. A hídról tehát nem tiltják ki az autókat, a gyalogosbarátságot mindössze két új átkelőhely jelenti.
A hídrekonstrukcióval egy időben végzik el az alagút teljes gépészeti rendszerének és szigetelésének felújítását, légtechnikai rendszerének cseréjét. Az alagútban marad a két forgalmi sáv, de szélesedik a járda, és lesz kerékpársáv. A híd és az alagút üzemi helyiségeiben nyilvános WC, turistainfópont, esetleg kávézó kialakítását tervezik.
A Clark Ádám tér átalakításának terve még nem végleges, mivel a hírek szerint a téren hotelt építő Garancsi István–Scheer Sándor ingatlanfejlesztő páros még némi beleszólást kaphat a dologba. Az viszont bizonyos, hogy zsugorodik a tér közepén lévő zöld, körötte két autós és egy kerékpársáv kerekedik, s a járdák is szélesebbek lesznek. Az átépítés alatt a hidat és az alagutat is lezárják. Ez azt jelenti, hogy a híd napi 15-20 ezres forgalma két-három évre a Margit, az Erzsébet és a Szabadság hídra terhelődik át.
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Ellenzéki össztűz zúdult a Parlamentben a miniszterelnökre.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát.
A két tanker összeütközött, egyelőre nincs nyoma annak, hogy támadás miatt gyulladt volna ki a két hajó.
Bói Loránd 2022 óta dolgozott a tárcánál.