Angol nyelvre vált az ELTECON, az Eötvös Loránd Tudományegyetem elemzőközgazdász-képzése, jövő szeptembertől már egyetlen magyar nyelvű órát sem terveznek. „Ezzel igyekszünk pótolni az egyre több, külföldre menő fiatalt” – magyarázza a lépést Horváth Áron, az egyetem közgazdaság-tudományi tanszékének vezetője. Reményeik szerint így nemcsak külföldi hallgatókat tudnak majd megnyerni, hanem sikerül néhány fiatalt itthon is tartani.

Az ELTE-n 10 éve indult az elemző közgazdászok képzése, s azóta folytatnak kampányokat a hallgatóik bázisát jelentő elit középiskolákban. „Hat-hét éve kezdték mondogatni az érettségizők, hogy nem magyar, hanem külföldi egyetemre készülnek” – meséli tapasztalataikról Horváth, hozzátéve: számára az volt a sokkoló élmény, hogy a gyerekek nem általánosságban beszéltek, hanem már konkrét elképzelésük volt, melyik külföldi intézményben folytatják. „Azóta ez már kitaposott út” – fogalmaz.

Nem könnyített a hazai gazdaságtudományi képzések helyzetén az sem, hogy 2012-ben az állam gyakorlatilag kivonult a finanszírozásból. S bár e képzések népszerűsége így is töretlen – legutóbb minden ötödik diák erre a képzésterületre jelentkezett –, állami támogatás híján a hallgatók döntő többsége fizetni kénytelen a tanulmányaiért. „Most még a legjobb tanulók harmada is ösztöndíjas” – érzékelteti a helyzetet Horváth. Az anyagi szempontokat is figyelembe véve egyre több diáknál billent át a mérleg a külföldi tanulmányok irányába. Ez pedig azért sem jó hír, mert a tapasztalatok szerint nagyon nehezen tér haza diplomásként az, aki külföldön kezdte el az alapképzést.

Az ELTE más irányból is erősít. Jövő szeptemberben elindulnak a gazdálkodástudományi képzések négy új alap- és hat új mesterszakkal. A kezdetben évi ezer, a teljes felfutáskor háromezer hallgatósra tervezett létszámmal az ELTE ugyan még mindig sokkal kisebb lesz, mint a Budapesti Corvinus Egyetem vagy a Budapesti Gazdasági Egyetem, de mérete szerint így is feljöhet az országos 3–4. helyre.

Az ELTE-nek régi vágya vált valóra azáltal, hogy felkarolta a Műegyetemmel elégedetlenek törekvéseit. Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének – amely a rektor alá tartozó szervezeti egység, kari jogosítványokkal – alapját ugyanis a BME korábbi gazdaság- és társadalomtudományi kara (GTK) adja. Az intézetalapítással megspórolták az új kar alapításának jóval körülményesebb útját.

Ez nagy fogás az ELTE-nek – és nagy érvágás a Műegyetemnek. A GTK országos viszonylatban is az egyik legjobban növekedő kar volt, 2015-ről 2016-ra mintegy 25 százalékkal emelkedett az alapszakra felvettek száma. Különösen nagy, másfélszeres volt a növekedés a gazdasági, valamint a kommunikáció és médiatudomány alapszakokon.

Rövid idő alatt meghatározó szereplő lett a gazdaságtudományi képzések piacán a jegybank is. Az MNB alapítványain keresztül ugyanis, amelyek körül már megalapításuk óta folyik a vita, szinte dől a pénz a gazdasági felsőoktatásba – legalábbis annak a jegybank által kívánatosnak tartott szegletébe. Matolcsy György MNB-elnök nem is titkolta, hogy az MNB-alapítványok részben a közgazdasági felsőoktatás általa elképzelt megreformálását szolgálják. Szerinte ugyanis „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”. Az új tanok megismertetéséhez pedig „új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség”.

Az új közgazdasági gondolkodás átültetésének legfőbb terepe a Budapesti Corvinus Egyetem lett, ahol az MNB-tanszéken döntő többségében a jegybankhoz köthető oktatók tanítanak. A tanszék által gondozott kurzust, a gazdasági kormányzást 2016 februárjától vehetik fel a hallgatók. A Matolcsy-tanok vidéki fellegvára pedig Kecskemét, ahol a Pallas Athéné Egyetem szeptember óta Neumann János Egyetemként működik, amelynek a tavasszal másfél milliárd forintos uniós támogatást ítéltek meg fejlesztésekre. A bőség máshol is látszik: van olyan szak, ahol minden második hallgató kap ösztöndíjat.