Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A ma újra népszerű középkori Szent Jakab-zarándokút nyomvonala mentén eladó jó karban lévő XII. századi templomocska Árpád-házi Szent Erzsébet-domborművel és gótikus oszlopfővel – 53 millió forintnak megfelelő összegért. A Párizsból kétórás vonatozással megközelíthető, 160 négyzetméteres ingatlan a meghirdetője szerint ideális egy magányra vágyó művésznek vagy színielőadások céljára, ráadásul tulajdonosa az évszakváltások idején átvonuló kétszáz költözőmadár-fajt is megfigyelheti.
A hirdetés a történelmi múltú ingatlanokra specializálódott párizsi Patrice Besse ügynökség honlapján jelent meg, több tucat hasonló társaságában. A 100–400 ezer euró között kínált templomokra általában ugyanennyit kell költeni. Kelendőbbek a jobb állapotú, komfortosabb XX. századi templomok, esetükben az sem elhanyagolható, hogy belső terük kevésbé viseli magán a hagyományos egyházi építkezés-díszítés nyomait. Bár a bretagne-i Quimper központjában kínált XIX. század végi, 900 négyzetméteres kápolna ára aligha a színes üvegablakai miatt kúszott egymillió euró közelébe. Inkább azért, mert pár percre van a pályaudvartól és a repülőtértől, ráadásul 36 autónak alkalmas parkolójával étteremnek is ideális.
Templomokból Franciaországban évente 20-30 kel el, és a számuk növekszik. A különféle felekezetek ingatlanvagyonának megmentésén munkálkodó egyesület, az Observatoire du patrimoine religieux számításai szerint 2030-ig a teljes „templomállomány” mintegy tizede kerül eladósorba. Nehéz megjósolni, hogy ez hány ingatlant jelent, mivel nincs pontos adat a templomok számáról, a becslések 40–55 ezer között szóródnak. Más nyugat-európai országban is évtizedek óta tart az egykori kultuszhelyek kiürülése, átalakítása. Nagy-Britanniában sok luxusotthon születik a korábbi imaházakból. A londoni Szent Megváltó-templom három éve alakult át luxuslakássá, aranykáddal, moziteremmel. A katolikus Olaszországban ezrével is lehetnek elhagyott, használaton kívüli vagy új funkciót kapott templomok, kápolnák. Erről tanúskodik Andrea Di Martino olasz fotós 2008 és 2013 között készült, A misének vége című projektje. Bevallása szerint nem az egyház elszegényedését és az ország szekularizálódását akarta dokumentálni az átalakított egykori imahelyek fotózásával, hanem az üres templomok építészeti kihívásait. Sorozatában műterem, könyvtár, koncertterem, bankfiók, pizzéria, autószerelő műhely, night-club is feltűnik.
HVG
| Magyar változatok |
A rendszerváltás után jó ideig több évtizedes templomépítési lemaradásukat hozták be az egyházak, de azért funkcióváltó templomokra is akad néhány példa. Egerben mindössze fél évszázadon át használták rendeltetése szerint a trinitáriusok templomát, majd II. József rendoszlató döntése óta többnyire raktárként, kaszárnyaként, színházként, moziként, legújabban kiállítóteremként működik a helyiek által csak „Rossztemplomként” emlegetett barokk épület. Egy szűk évszázad jutott a fővárosban a Rákóczi úti Luther-ház udvarán álló, neoromán stílusú szlovák evangélikus templomnak, amelyet – hívek híján – 1965-ben államosítottak; az elmúlt 50 évben Tudomány és Technika Házaként, valamint kaszinóként is használták, ma pedig többszintes konditerem működik benne. Idén februárban – 50 milliós irányáron – felkerült a netre a Velencén 1725-ben a Meszlényi család számára készült kápolna, amelyben az elmúlt fél évszázadban Bod László festőművész alakított ki műtermet és galériát. Egyszerre tipikus és különleges a Békés megyei Medgyesegyháza református templomának sorsa, amely 60 éven belül kétszer ürült ki. Az 1800-as évek végén zsinagógának készült épületből a második világháború után a – holokausztban elpusztított vagy elmenekült – zsidó hívek fogytak el, a református egyház által megvásárolt istenháza közössége pedig az ezredforduló után halt ki. A 2009-ben 4,5 millió forintért kínált templomot végül az önkormányzat vette meg (kicsit több mint fél áron), ám – mint azt Nagy Béla polgármester lapunk érdeklődésére elmondta – legalább 150 millióra lenne szükség, hogy eredeti állapotában felújítsák, és a korábbi tulajdonosaik által is helyeselt célokra (kiállítások, koncertek, meditációk, vallási turizmus) tudják használni. A zsinagógák kaptak a legnagyobb számban új rendeltetést. A második világháborút követően elnéptelenedett épületek többsége kulturális célokat szolgál: az esztergomit és a kecskemétit például múzeumként, kulturális, illetve konferencia-központként használják, Pesten a Régi Fóti úti az Országos Széchényi Könyvtár raktára, a budafokiból pedig a helyi önkormányzat alakított ki könyvtárat. Az 1908-ban átadott Dózsa György úti zsinagógában – ahol 1944-ben a hírhedt Kasztner-vonat utasainak egy részét is gyűjtötték – évtizedek óta vívóterem üzemel. |
A hívek és egyházak számára alighanem az elfogadhatóbb új funkciók közé tartozik a könyvesbolt, amelyre különösen szép megoldásokat találni a templomátalakítás terén trenddiktáló Hollandiában. Maastrichtban és Zwolléban egykori domonkos templomokból hoztak létre hatalmas könyvesboltokat, mindkettőt kávézóval kiegészítve – a korábban az úrvacsoráknak helyet adó szentélyben. Németországban az ezredforduló óta félezer katolikus templom szüntette be működését, a harmadukat lerombolták. Hasonló arányban váltak lakatlanná a protestáns istentiszteleteknek helyet adó épületek is. A hamburgi Der Spiegel pár évvel ezelőtti számításai szerint a 45 ezer német templom harmadát belátható időn belül bezárják.
A háttérben elsősorban a templomjáró hívek számának drámai csökkenése áll. A népes közösségek számára épített, mai szemmel kevéssé komfortos templomok fenntartásának költségeit pedig egyre nehezebb kigazdálkodni. Ráadásul Franciaországban az egyház és az állam szétválasztásáról rendelkező 1905-ös törvény nyomán csak az azóta épült templomok vannak egyházi tulajdonban, a korábbiakat „államosították”. Ám hiába szabadulna egy-egy polgármester az elhagyott, fenntarthatatlan kultuszhelytől, szigorúak az elidegenítés törvényi és műemlékvédelmi feltételei.
A „lefokozáshoz” püspöki engedély és „deszakralizáló” egyházi szertartás is szükséges. Minden, szent épületnek tartott katolikus templom eladásának feltétele, hogy nem lehet egyszerre szakrális és profán funkciókat gyakorolni egy épületben. A szétválasztáshoz a püspök (vagy a megbízottja) által vezetett szertartással meg kell szüntetni az épület „felszenteltségét”: le kell szedni az oltárterítőt, ki kell üríteni a szentségtartót, eloltani az örökmécsest. A protestánsok eltérően gondolkodnak a templomok jellegéről, ők egyszerűen kiköltöznek a feladott épületből.
Az egyházak ugyanakkor azon vannak, hogy legalább az első tulajdonosváltás után megőrizzék a hajdani templomok méltóságát. Gianfranco Ravasi vatikáni bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a hívek által nem látogatott és különösebb művészi értéket nem képviselő, valamint drágán felújítható templomokat eladhatják vagy lebonthatják, mintsem hogy például éjszakai szórakozóhellyé alakítsák. A németországi evangélikus egyház elöljárói is azon vannak, hogy inkább az eredetihez közeli funkciót biztosítsanak az épületeknek. A koncepcióba nemcsak a kiállítóhely és a koncert- vagy próbaterem fér bele, hanem óvoda, tornaterem, öregek otthona – vagy például az is, hogy az északi Boostedtben egy vállalkozó az átvett templom főhajójában állítja ki legújabb koporsókollekcióját. Miközben azt kifejezetten ellenzik a katolikus és protestáns egyházak, hogy egykori templomuk szekták vagy más vallások (buddhisták, muzulmánok) kezébe kerüljön, azt nem bánják, ha más keresztény felekezet használja az épületet. Így került egy üres templom a Hannover melletti Steinhudei-tó partjáról egy romániai ortodox közösségnek a tulajdonába, amely kamionokon, darabokra szedve hazaszállította.
Templomból könyvesboltot Maastrictban. Okos változatok
sigids.nl
A „nagyközönség számára nyitott, kulturális hasznosítású helyszínek” kialakítását Franciaországban is bátorítják. A La Croix katolikus napilap a dél-franciaországi, szintén a Szent Jakab-zarándokút mentén fekvő Aire-sur-l'Adourban található, 600 négyzetméteres egykori orsolyita kápolnát említette példaként, amit egy kétgyermekes házaspár 2011-ben megvásárolt, majd kisebb részét lakásként, a nagyobbat a mellette elhaladó zarándokok szállásaként újította fel. „Ezeknek az épületeknek múltjuk van, át lehet alakítani őket, de nem akárhogy” – hangsúlyozta Éric Millot, a dijoni egyházmegye szóvivője, sajnálkozva azon, hogy a városi kórház kápolnájából menő borszaküzlet lett.
Az európaiak döntő többsége úgy érzi, hogy az egyházi épületek kulturális örökségének megőrzése kulcsfontosságú a helyi közösségek élete és jövője szempontjából – ha másnak nem, díszletnek. Ez derül ki a Future for Religious Heritage nevű, a kontinens egyházi örökségének védelméért dolgozó belgiumi nonprofit szervezet 2014-es nemzetközi felméréséből. Ez a szemlélet hiúsította meg Nancyban 2012-ben, hogy az akkor már öt éve árult, XX. század közepi, moziteremmel is felszerelt Assisi Szent Ferenc-templomot a KFC amerikai gyorsétteremlánc megvegye. A lakossági felháborodás hatására elálltak az ügylettől. Nem ennyire finnyásak Skóciában. Az aberdeeni belváros két neogótikus templomában is tematikus sörözőt nyitottak. A Slains Castle nem csupán nevében, hanem dizájnjában is arra a 40 kilométerre lévő tengerparti várra utal, amely állítólag Bram Stoker 1897-es, Drakula című regényének ihletője volt.
A cikk a HVG 2017-es karácsonyi dupla számában jelent meg.
