Hol felzárkózik, hol pedig leszakad a magyar gazdaság, az egy főre jutó hazai össztermék a nyugat-európai átlaghoz viszonyítva az elmúlt száz évben 41 és 61 százalék között ingadozott – elemezte a növekedési trendet a különböző történelmi korszakokban Surányi György a Pénzügykutatási Intézet alapításának 50. évfordulójára szervezett ünnepi konferencián. A magasabb érték a második világháború előtt volt jellemző, a világégés után abszolút és relatív értelemben is esés követezett be. Ami pedig a nagy riválist, Ausztriát illeti, amelynek utolérését Orbán Viktor miniszterelnök 2030-ra ütemezte be, Magyarország 1938-ban volt a legközelebb: az egy főre jutó GDP az osztráknak 75 százalékát érte el.

Túry Gergely

A tervgazdasági években Magyarország nem közeledett Nyugat-Európához, pozíciója a háború utáni helyreállítást követően 45 százalék körül stabilizálódott. Majd ezt a szintet sem tudta tartani. 1973 után három ütemben nagy eladósodás következett be, majd lelassult a gazdasági növekedés. „A nyolcvanas években valamennyi nyugat-európai ország növekedése felülmúlta valamennyi szocialista országét” – összegezte a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, hozzátéve, hogy az eladósodás sem volt magyar sajátosság. Ha ezt is beszámítjuk, az 1989-es adat, a nyugat-európai GDP 40 százaléka sem tekinthető valóságos teljesítménynek. A termelés egy része a többi szocialista országba ment, ezt a világpiacon nem lehetett volna eladni – fűzte hozzá. „A tervgazdaság fenntarthatatlan pályán haladt, ami fokozatos lecsúszást eredményezett, és előbb-utóbb biztosan összeomlott volna” – jellemezte az 1949 és 1989 közötti éveket.

A rendszerváltás után „fenntartható pályára állt a gazdaság, de nem produkált fényes teljesítményt”. A piacgazdasági átmenet során a magyar GDP 13-14 százalékkal zsugorodott, valamivel kevésbé, mint riválisaiéi, majd nekilódult. Az 1995 és 2004 közötti időszakban rendszerváltó társaival még állta a versenyt, fejlettségét tekintve a 3. helyen állt Szlovénia és Csehország mögött. Ezt követően azonban sorra megelőzték. Ezzel együtt történelmileg rövid idő alatt húsz százalékponttal került közelebb az EU átlagához, ma annak 65 százalékán áll (az egyes valuták vásárlóerejét is figyelembe véve). A nagy pénzügyi világválság után, 2010 és 2017 között a GDP átlagosan évi 1,96 százalékkal bővült, szemben a balti államok 3 százalékos javulásával, de még a fejlettebb Csehország is 2,2 százalékos éves növekedést hozott össze – sorolta a lecsúszás főbb mutatóit.

Pedig a körülmények kivételesen jók. A GDP 3,5-4 százalékára tehető uniós támogatás, ingyenpénz folyik be, a cserearányok tartósan javulnak, a külföldön dolgozó magyarok százezrei is hazautalják keresetük egy részét. Ezzel a hátszéllel a potenciális növekedés 2-2,5 százalék lehet. Ha a kedvező külső környezet romlik, ez alá eshet; a szerény növekedéssel megtermelhető többletjövedelem kevés a társadalmi feszültségek enyhítésére – vázolta Surányi, hogy az eljövendő éveket lassú növekedés és sérülékenység fogja jellemezni.

Bárándy Péter

Túry Gergely

No és a jogbiztonság hiánya. Ezt már Bárándy Péter ügyvéd pendítette meg. A mai jogrendből hiányzik a biztonság, a kiszámíthatóság és az igazságosságra törekvés – sorolta előadásában a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztere. A biztonság a leírt jog tiszteletét jelenti, és nemcsak a belföldiét, hanem az uniós joganyagét és a nemzetközi szerződésekét is. Az illiberális állam relativizálta a biztonságot, abban a hatalom nem a leírt jog alávetettségében működik, a jogfejlődés váratlan, kiszámíthatatlan irányt vesz. Idegen elemeket emelnek be a jogba, felszámolták a visszamenőleges jogalkotás tilalmát – fejtegette. Ebben a rendszerben sérül a tulajdonhoz való jog, amire példaként a takarékszövetkezeti rendszer „integrációját” hozta fel, ami voltaképpen nem volt más, mint a szövetkezeti tagok vagyonának elvonása. Az egykori alkotmánybíró, Vörös Imre ezt azzal toldotta meg, hogy a gazdasági alkotmányosságot is felfüggesztették, amivel az Országgyűlés „szabad pályát adott a tulajdon átcsoportosításához”.

A sorban bal szélen Vörös Imre

Túry Gergely

Szabadság és autonómia – e szavakkal jellemezte az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetésekor létrehozott Pénzügykutatási Intézetet Lengyel László, amelynek első vezetője a 96. életévében járó Kopátsy Sándor volt. A reformokra szakosodott intézményt 1987-ben Medgyessy Péter pénzügyminiszter felszámolta, arra hivatkozva, hogy „létszámukhoz képest kevés a tudományos teljesítmény”, és hogy neki, pénzügyminiszterként, példát kell mutatnia, különben más tárcavezetőktől sem várhat el hasonló intézkedéseket. A fő ok viszont feltehetőleg az volt, hogy 1987-ben ott készült a Fordulat és reform című, alternatív gazdaságpolitikát felvázoló és a pluralizmust felvillantó tanulmány.

A tényekhez tartozik, hogy a Pénzügykutatási Intézet akkor mindössze 18 főt foglalkoztatott, köztük kiemelkedő személyiségeket a körülrajongott igazgatóval, Hagelmayer Istvánnal és egyik helyettesével, a legendás Antal Lászlóval az élen. Valamint több későbbi minisztert (Botos Katalin, Kupa Mihály, Bokros Lajos, Csillag István), két jegybankelnököt (Surányi György és Matolcsy György), egy banki elnök-vezérigazgatót (Patai Mihály) és számos ma is aktív kutatót (Antalóczy Katalin, Szalai Erzsébet, Várhegyi Éva, Voszka Éva). Hagelmayer később az Állami Számvevőszék első elnöke lett. A felszámolás után, 1988-ban létrejött a Pénzügykutató Rt., első elnök-vezérigazgatója a későbbi SZDSZ-es politikus, Tardos Márton volt. Ekkor csatlakozott a csapathoz Petschnig Mária Zita. A tudományos műhelyt 1990 óta Lengyel László vezeti, aki később magához invitálta a közmédia 1992-ben elcsapott elnökeit, Gombár Csabát és Hankiss Elemért. Leköszönt miniszterként ma Herczog László is ide tartozik, aki a hetvenes-nyolcvanas években a Pénzügyminisztériumban működött együtt a kutatókkal.

Emlékező előadásában Lengyel László úgy fogalmazott: „A mostani rendszer szinte lehetetlenné teszi, hogy független és autonóm szakmák, intézmények létezhessenek. Aki ebben a rendszerben meg akar élni, nem lehet sem független, sem autonóm, ez a rendszer lényegéhez tartozik.” A politológus fogadkozott, hogy „ezt a szigetet” fenntartják a továbbiakban is.

Túry Gergely