Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Most Orbán Viktor dobta be, hogy 2030-ra lehagyjuk Ausztriát. Mi pedig utánaszámoltunk, hogy ehhez milyen meredek fejlődési utat kellene bejárnunk.
A miniszterelnök a velencei Fidesz-frakcióülésen ismertette 12 éves, 3 kormányzati ciklusra szóló, meglehetősen derűlátó elképzelését, amely szerint 2030 táján hazánk minden téren, még a most még rosszabb oktatási, egészségügyi vagy gazdasági mutatókban is lekörözi majd régiós szomszédait, köztük Ausztriát is. A nagy tervet a gazdasági növekedés adataiból vezette le, hozzátéve, hogy a jó mutatók a 2010-et követő unortodox gazdasági intézkedéseknek, vagyis a „matolcsyzmusnak” köszönhetőek.
Utánaszámoltunk, hogy Ausztria lehagyásához milyen meredek fejlődési utat kellene bejárnunk. Megnehezítette a dolgunkat, hogy a miniszterelnök nem fejtette ki pontosan, hogy mire gondol, amikor az osztrákok lehajrázásról beszélt. Ezért több modellszámítást végeztünk abból kiindulva, hogy Orbán Viktor valamelyik fontos, a jólétet számszerűsítő gazdasági mutatóra utalhatott. Egyszerűbben fogalmazva, a hvg.hu megpróbálta kitalálni a magyar miniszterelnök gondolatát.
Gondolhatott Orbán Viktor az egy főre jutó GDP-re, ez esetben ilyen számítás mellett teljesül a célkitűzése: ha azt feltételezzük, hogy Ausztria innentől kezdve nagyjából stagnálni fog, ahogy az utóbbi években tette – akkor átlagosan évi 8,9%-ot kell a magyar GDP-nek növekednie ahhoz, hogy 2030-ra utolérje Ausztriát. Érthető, de van vele egy kis gond. Az Orbán kormány elmúlt 7 évében átlag 2,3% volt a növekedés. Ennek közel a négyszeresét kell tartani 14 éven keresztül. Valahogy így:
Ha a hétköznapi szinten sokkal jobban érzékelhető mutatóra, az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson számított értékére gondolt (ami komoly segítség ahhoz, hogy a gazdasági teljesítményt kivetítsük az életszínvonalra), akkor Ausztria EU-hoz viszonyított stagnálása esetén évi 4,6 százalékot kell a magyar mutatónak emelkedni az EU átlaghoz képest.
Ha azt feltételezzük, hogy Ausztria nemhogy stagnálna ebben a mutatóban, hanem minden évben egy százalékpontot esik az EU átlaghoz képest, akkor csak 3,7 százalékot kell évről évre nőnie Magyarországnak.
Az utóbbi két gondolatmenettel az a gond, hogy Magyarországon az elmúlt 7 év átlagos éves javulása mindössze 0,8% volt az EU átlaghoz képest. Mindebből az következik, hogy a matolcsyzmusnak minden tartalékát mozgósítania kell, mert a következő 14 évben az elmúlt 7 éves növekedési tempó 5-6 szorosát kellene folyamatosan tartanunk, ha valóban be akarjuk érni Ausztriát.
Orbán és Matolcsy hosszú sor végére állt be
"Széchenyitől Hruscsovig a kelet-európaiak mindig az utolérés bűvöletében éltek, és elegendő volt néhány sikeres példa – egykor Németország és Amerika, legutóbb Kína – ahhoz, hogy mindenki azt gondolja, hogy ezt csak akarni kell, és akkor menni fog. Abban az időszakban, amikor még nem álltak rendelkezésre nemzetközi összehasonlításra alkalmas, országonkénti fejlettségi adatok, a szovjet és kínai pártállami vezetők 10-15 éves határidőket adtak maguknak és országuk népének, hogy utolérjék a legfejlettebb országokat. Azt sem titkolták, hogy elsősorban katonai okból sürgős ennyire a gazdasági téren 50-100 évre becsült elmaradás behozása" – írta Mihályi Péter az Utolérési kísérletek Magyarországon, 1870-2030 című 2011-es tanulmányában. Idézte Sztálint is, aki a felzárkózást élet-halál kérdésnek tekintette.
Vagy meg tudjuk ezt tenni, vagy agyonnyomnak bennünket.
Hruscsov pedig 1959-ben azt találta mondani, hogy a Szovjetunió gazdaságilag hét év alatt beéri az Egyesült Államokat. Láttuk, mi lett belőle.
Nyolcvan éve tényleg közel voltunk Ausztriához |
A dualizmus gazdasági dinamizmusa után Magyarország elmaradott államként lépett át trianoni korszakába. Tomka Béla, a Szegedi Tudományegyetem gazdaságtörténésze az adatok elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a két világháború között a gazdaságot legalább olyan dinamizmus jellemezte, mint 1914 előtt. Magyarország képes volt aránylag gyorsan kiheverni az ország szétszakadását, a forradalmakat, s még a gazdasági világválságot is. Az évszázados magyar „kísértés”, a fejlett Nyugathoz való felzárkózás ekkor nagy ütemben megvalósult, 1938-ra az egy főre jutó GDP elérte az osztrák adat háromnegyedét, s az utóbbi másfél évszázadban ekkor voltunk legközelebb Ausztriához fejlettségben. Az 1950-es évek extenzív fejlődése még kevéssé erodálta a felzárkózást, ám a hatvanas évek közepétől ez stagnálásba váltott, s ez a korszak végéig így maradt. 1989-ben az egy főre jutó magyar GDP már csak 40 százaléka volt az osztráknak, a „kádári jólét” ellenére tehát nőtt a szakadék a két ország között. |
A magyarországi rendszerváltáskor még azt ígérték a politikusok, hogy 20 év múlva utolérjük Ausztriát. Németh Miklós egykori miniszterelnök így emlékezett vissza az ígéretre.
Én ilyet sosem mondtam, és realitása sem volt. A rendszerváltás pártjai hintették el ezt a köztudatban rövid távú politikai haszonszerzés céljából.
Kóka János gazdasági miniszter 2006-ban arról beszélt, hogy
ha gyorsul a magyar növekedés, akkor „16-18 évről 12-13 évre szűkülhet Ausztria utolérése".
Ám épp az ellenkezője történt: lassult a magyar gazdaság, majd beütött a világválság, amely az átlagosnál jobban érintette az országot. Matolcsy György 2010-ben, nemzetgazdasági miniszterként húsz évet mondott az Új Széchenyi-terv bemutatásakor. Az MNB pedig 2016-ban adta ki a Versenyképesség és Növekedés című kötetet, amely a felzárkózás konkrét feladatait összegzi. Kérdés, hogy az osztrákok olvasták-e a tanulmányt, tudnak-e róla, hogy 2030-ban már Magyarország hátát nézhetik.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.