Szabó M. István
Szabó M. István
Tetszett a cikk?

Kedden, első fokon újra kell kezdeni a békéscsabai folklórban a kék bogyó nevével emlegetett, az illegális potencianövelő szerek piacának végét jelentő pert.

A Gyulai Törvényszék 2016 februárban hat embert ítélt el a „békéscsabai potencianövelős ügyben”. A halmazati bűncselekményekre hivatkozással kiosztott, összesen 29 év fegyház- és börtönbüntetés mégis leginkább azért kapott helyet az országos hírekben, mert a per első rendű vádlottja, a 7 év fegyházra ítélt V. Viktor korábban fideszesként volt Békéscsaba önkormányzati képviselője. Az áru hamis megjelölése, pénzmosás és engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, valamint rossz minőségű termék forgalomba hozatala vádpontok alapján szintén elítélt feleségére 6 év, apósára és anyósára pedig egyenként 3 és fél éves börtönbüntetés várt. Az után is, hogy az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek, és így az a Szegedi Ítélőtáblára került. A 2016 októberében kihirdetett másodfokú ítélet szinte csak a vagyonelkobzási összegek nagyságát csökkentve változtatta meg ugyanis a gyulai ítéletet.

Az egész ügy tálalása a médiában leginkább az ügyészségi sajtótájékoztatóban megfogalmazottak szerint történt; innen tudható, hogy egy 1,6 milliárd forintos fekete üzletet sikerült lefülelni. A másodfokon jogerőre emelt ítélet végrehajtását azonban 7 hónappal ezelőtt a Kúria – az ügyészség kezdeményezésére! – felfüggesztette sőt: az egész ügyet visszautalta a startmezőre. Kedden tehát kezdődik a per megint, Gyulán, első fokon, elölről.

Fülöp Máté
Az úgy volt
Magyarországon 2013. július 1. előtt nem volt bűncselekmény a nem törzskönyvezett potencianövelő gyógyszerek kereskedelme. Amolyan szürke zóna volt ez a terület, apróhirdetésekkel voltak tele a megyei, lokális lapok, hirdetési újságok, de még az országos bulvár is. A jelzett dátum volt a választóvonal: az új Btk. hatályba lépésével önálló tényállásként nevesült az egészségügyi termékek hamisítása, illetve a törvény attól kezdve már büntetni rendelte a Magyarországon nem törzskönyvezett generikus gyógyszerek gyártását és terjesztését is. (Ez azért fontos tényező, mert az indiai import potencianövelő nem hamisítvány volt, hanem szinte teljesen ugyanazon hatóanyagot tartalmazó igazi – olyannyira, hogy a zöld tablettát Ázsiában ma is törzskönyvezett gyógyszerként árulják). Az Európai Tanács által kidolgozott Medicrime egyezményben vállalt kötelezvények miatt kellett ez a jogharmonizáció. És ez az időpont zárta le hazánkban a webes gyógyszerboltok aranykorát is.

A békéscsabai ügy még a deadline előtt történt 

A bútortól pendrive-ig sok mindennel kereskedő V. Viktort 2008-2009 körül megkereste pár ismerőse, tudna-e potencianövelő tablettát is szerezni. Hamarosan már egy angol honlapon kötött dealt arra, hogy egy Indiából behozott szerből venne egy nagyobb tételt. Az ezerszemes rendelés egységára töredéke volt csak annak, amibe egyetlen levél (1 levél=4 pirula) megrendelése került. Viktor így hamarosan belépett abba a „piaci résbe”, hogy az egyre növekvő vevőkört kiszolgálandó, egyre nagyobb tételben vásároljon. 

Amikor az angol forrása megszűnt, a beszerzést már az indiai gyártónál intézte. A perdokumentáció szerint V. 2009-ben minderre (bűn)szervezetet alapított, és azt működtette is 2012 áprilisáig. A „bombaüzlet” lényege az volt, hogy szinte ipari mennyiségben megrendelt indiai szert a kisebb mennyiségeket rendelő, zömmel európai viszonteladóknak jelentős haszonnal adja tovább. Erre léptek be a felesége szülei (akik részben a raktárkészletet, de főként a nagy csomagok felaprítását és postázását intézték), ezt a célt szolgálta a Cipruson alapított cég is, és ahogyan V.  feleségével közösen nyitott lengyelországi bakszámlája is. Utóbbin keresztül az indiai, majd kínai beszerzést, illetve az „exportot” is intézték. 

A bevételt ugyanis csak kis részben a hazai, rendszerint néhány leveles, utánvétes vásárló generálta, a zöm Németországból, Ausztriából (majd egyre több európai országból) bejelentkező kisebb kereskedőtől származott, akik rendszeresen több száz vagy ezer leveles megrendeléseket is leadtak. Ezzel együtt is, az ügyészség 1,2 millió tabletta forgalmazásából kihozott 1,6 milliárd forintos kalkulációja vitatott. Az első fokú ítéletben hivatkozott szakértő több tucat termékre szemenként 1200 forintos árat állapított meg, miközben a fölött elsiklott, hogy az egységesen belistázott tabletták különböző fajtajú es mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak. Ráadásul a kereskedelmi modell sem így működött, mivel az üzlet a dropshippingre épült. Vagyis azt a kiskereskedelmi gyakorlatot követte, ahol a csomagot (benne a terméket) az ügyfél közvetlenül a gyártóktól kapja meg, de a kereskedőnek fizet, aki a gyártóval majd külön alku alapján számol el. 

AFP / Science Photo Library

Bűnhalmozás 

Máig nem tudni biztosan miért, de a korábban úgy a magyar, mint az európai uniós vámvizsgálaton is különösebb problémák nélkül, olajozottan működő rendszert 2012 április 4-én a békéscsabai vámosok bedöntötték. V. apósát letartóztatták, a lakásukban pedig mindent lefoglaltak. A két évig tartó nyomozási időszakot követően, 2014-ben indult tárgyalás során a vádlottak ügyvédei leginkább arra számítottak, hogy pénzbüntetést, és legfeljebb 3 évig terjedő, valószínűleg felfüggesztett börtönbüntetéseket oszt majd ki a bírónő. A védelem azzal érvelt, hogy az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység nem áll meg, az illegális gyógyszerkereskedelem így nem értelmezhető 2013. júliusa előtt, a bűnszervezet működtetése és a pénzmosás gyanúját pedig nem is bizonyították. Az ügyben nem voltak beépített fedőcégek, a két nem magyarországi számlaszám egyikét a feleség, a másikat az ötödrendű vádlott cégének nevére nyitották, az utalásokat, pénzkivéteket és befizetéseket sem titkolták, nem volt tevékenység elleplezés, és a per során a vád a ciprusi cég valódi működését, célját sem vizsgálta túl alaposan. A vádpontokat összefűző, így halmazati büntetéseket kimondó ítéleteket hallva a teremben ezért is akadt bent mindenkiben a levegő. 

A 2012. április 4. után 10 hónapig előzetesbe tett após és anyós a másodfokú bírósági ítéletet követően a pálhalmi országos BV-be kapott behívót, Viktor a gyulai előzetes – és három év szabadláb után – a Kozma utcába (a budapesti fegyház és börtönbe), felesége pedig Kalocsára. Az ötödrendű vádlott 2017. januárjában a szegedi fegyház és börtön rabja lett. Azzal, hogy a másodfokon jóváhagyott ítéletek végrehajtása/letöltése megkezdődött, a rendszer látszólag egyszerűen továbblépett. 

Fordulat 

Egészen addig, míg a Kúria 2017. július 5-én hozott végzésével hatályon kívül helyezte az első és másodfokú ítéletet is, és elrendelte a fegyház- és börtönbüntetések azonnali felfüggesztését. Mint az indoklásban írták:

„A Kúria megkeresésére a Gyulai Törvényszék elnöke közölte, hogy (…) ügyben eljárt tanács elnökét az Országos Bírói Hivatal elnöke nem jelölte ki a[z ügyben] felsorolt bűncselekmények elbírálására. (…) Így az első fokon eljárt bíró megsértette a bíróság összetételére vonatkozó rendelkezést, ezért [az] nem volt törvényesen megalakítva.”

Márpedig, ha Csepregi-Matus Évának nem volt meg a szükséges jogosítványa, akkor az első fokú ítéletet sem hozhatta meg, tehát a másodfokú is hatályát veszíti. A Kúria az ügyet visszalőtte a startvonalra, újraindul az első fokú tárgyalás. Január végére azonban ez a döntés kapott egy gellert azzal, hogy az ügyet ugyanaz a bíró viszi – Csepregi-Matus Éva ugyanis időközben megszerezte az OBH-tól az ehhez szükséges jogosítványokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!