A szurkolók után klubokat is gyűjt a világ minden táján az angol bajnokságot fölényesen vezető csapat abu-dhabi tulajdonosa.
A fogadóirodákban már csak elhanyagolható nyereséget kínálnak annak, aki arra tenné tétjeit, hogy a Manchester City lesz az angol Premier League idei bajnoka. Az égszínkék mezesek ugyanis 25 forduló után 15 pont előnnyel, 22 győzelemmel, két döntetlennel és egyetlen vereséggel állnak a tabella élén (a cikk megjelenésének napján játszanak újabb bajnokit), és a világ legkeményebbnek tartott bajnokságában könnyed, gólerős játékkal verték meg legveszélyesebb vetélytársaikat is. A tavaly trófea nélkül maradt Pep Guardiolától – aki évi 20 millió fontra becsült fizetésével a futballvilág legjobban kereső edzője – a klub tulajdonosa, Manszúr bin Zajed al-Nahjan abu-dhabi miniszterelnök-helyettes és milliárdos azt várja, hogy az idén triplázzon. Vagyis a Premier League mellett nyerje meg a Bajnokok Ligáját és az angol FA-kupát – de az sem baj, ha negyediknek behúzza az angol Liga Kupát is.
A másik három fronton is versenyben van még a Manchester City a bajnokság mellett. Ez kivételes sikerrel kecsegtet annak a klubnak a történetében, amelynek elődjét a helyi Szent Márk-templom 1880-ban azért alapította, hogy a környékbeli ifjak az ivás és a verekedés helyett a labdarúgásban vezessék le a bennük feszülő energiákat. A City évtizedekig a városi rivális, a Manchester United árnyékában élt, s az angol harmadosztályt is megjárta, miközben a „vörös ördögök” Alex Ferguson irányításával egyre-másra nyerték a hazai és az európai trófeákat. A Ferguson által zajos szomszédokként lesajnált Manchester City 2002-ben tért vissza az angol élvonalba, és a városi önkormányzattól rögtön ajándékba kapott egy 46 ezer fős stadiont, amely az az évi brit Nemzetközösségi Játékokra készült.
A klubot 2007-ben vette meg Thakszin Sinavatra, az egy évvel korábban puccsal megdöntött thaiföldi kormányfő, ám az a – távollétében korrupció és hatalommal való visszaélés miatt elítélt – milliárdossal is a tönk szélére került. 2008-ban érkezett Manszúr sejk, aki a birtokában lévő Abu Dhabi United Group befektetési társaság révén mintegy 40 millió fontot adott a klubért, és átvállalta annak 170 millió fontos adósságát. Rögtön világossá tette, hogy nagyratörő céljai vannak: már az adásvételi szerződés aláírása előtt az akkori angol bajnokságban rekordösszegnek számító 32,5 millió fontot fizetett a brazil Robinhóért, majd az új edző, Mark Hughes a 2009. nyári átigazolási szezonban összesen 137,5 millió fontot költhetett erősítésre. 2010-ben a csapat addigi legjobb Premier League-eredményével ötödik lett, 2012-ben és 2014-ben pedig megnyerte a bajnokságot (az 1992-ben indult Premier League előtt kétszer nyerte meg az akkor First Divisionnek hívott bajnokságot a City, 1937-ben és 1968-ban).
Befektetői háttere miatt az eltelt tíz évben a Soccerex sportági tanácsadó cég a világ pénzügyileg legerősebb klubjának minősítette a Manchester Cityt, amely összesen 1,2 milliárd fontot fordított átigazolásra. Manszúr másra sem sajnálta a pénzt. Bőkezűen finanszírozta a sorozatos veszteséget, emiatt 2014-ben az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a szintén arab kézbe került – a katari állami befektetési alap által felvásárolt – francia Paris Saint-Germainnel együtt 60 millió eurós büntetést rótt ki a klubra, mert megsértette a pénzügyi fair playt.
Miután a Manchester City rendbe rakta pénzügyeit, az UEFA tavaly 40 milliót visszatérített, és nem találta indokoltnak, hogy – a Real Madrid és a Barcelona dominanciáját féltő – Javier Tebasnak, a Spanyol Labdarúgóliga elnökének panaszára újabb vizsgálatot indítson. Tebas pénzügyi doppinggal vádolja az angol klubot, mert bár a könyvei formailag rendben vannak, támogatói bevételei szinte kizárólag abu-dhabi állami tulajdonú vagy hátterű cégektől származnak. A stadion és a mez szponzora az Etihad Airways, önti a pénzt a klubba az abu-dhabi idegenforgalmi és kulturális hivatal, az Etisalat távközlési cég, a First Gulf Bank és az Aabar szuverén befektetési alap.
A focirajongónak mondott Manszúr – aki azonban a felhajtást kerülve nem a helyszínen, hanem otthonról, tévén nézi csapata meccseit – új üzleti modellt követ. A nagy klubok, mint a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United vagy a német Bayern München, már tökélyre fejlesztették a közvetítési jogok és mezek, emléktárgyak külföldi értékesítését a világszerte magukhoz kötött több százmillió rajongónak, akik egy részét a bajnokságok holtidejében szervezett bemutató mérkőzésekkel is kiszolgálják. A Manchester City viszont a futballvilág első multinacionális vállalkozását építi fel, amelyet tulajdoni hálóval összekötött klubok alkotnak. Kicsiben ezzel próbálkozik a Red Bull-milliárdos osztrák Dietrich Mateschitz, akinek Ausztriában (Red Bull Salzburg), Németországban (RB Leipzig) és az USA-ban (New York Red Bulls) van első osztályú labdarúgócsapata (HVG, 2017. május 18.).
Manszúr viszont egész piramist épít, amelynek csúcsán a Manchester Cityt birtokló City Football Group áll. A végrehajtó Khaldún al-Mubarak, a sejk bizalmasa és a klub elnöke, valamint az ötletgazda Ferran Soriano vezérigazgató. A 2003–2008 között a Barcelona alelnökeként dolgozott Soriano kulcsszerepet játszott az érkezésekor még veszteséges katalán klub pénzügyi felvirágoztatásában, azt azonban nem tudta elfogadtatni, hogy a Barca sikerére alapozva franchise-rendszert építsenek fel az olyan globális szórakoztatóipari cégek mintájára, mint az amerikai Walt Disney. Soriano 2012-ben érkezett a City Football Grouphoz, ahol az elképzeléséhez vevőre lelt.
Az abu-dhabi tulajdonos a Manchester City stadionja mellett, egy egykori rozsdaövezeti gyártelep helyén mintegy 200 millió fontért ultramodern edzőközpontot húzott fel. Az Etihad Campus névre hallgató centrumban van 16 és fél futballpálya (a fél a kapusedzésekre), három tornaterem, hat uszoda, orvosi és rekreációs épületek, egy kollégium, valamint a klub elődjének alapításában fő szerepet játszó Connell tiszteletesfamília nevét viselő középiskola. Utóbbiba járnak a klub futballakadémiájának játékosai, akiknek egy hétezres kapacitású külön stadion áll a rendelkezésükre.
Röviddel Soriano érkezése után a City Football Group 80 százalékos részesedéssel – 20 százalék a New York Yankees baseballklubé lett – százmillió dollárért franchise-jogot vásárolt az észak-amerikai labdarúgóligában. Az így megalakított New York City FC egyelőre a Yankees-stadionban játszik – a pálya focira átalakításához 72 órára van szükség –, mert New Yorkban rendkívül drága a telek. Az amerikai klubban zárta pályafutását az olasz Andrea Pirlo, a jelenlegi csapatkapitány a spanyol David Villa, az edző pedig a francia Patrick Vieira. A liga szabályai szerint a teljes keret fizetése évi 3,85 millió dollár lehet, ennél a Manchester City legrosszabbul kereső játékosa is többet kap egy évben.
A csoport Ausztráliában 2014-ben a Melbourne Heart nevű klubot vette meg, amit Cityre keresztelt át. Japánban 20 százalékos részesedést vásárolt a Nissan gyári csapataként indult Yokohama F. Marinos klubban, a japán autógyár pedig a Manchester City szponzora lett. A City Football Group tavaly az uruguayi másodosztályban játszó montevideói Atlético Torque klubot vette meg, és 44,3 százalékot vásárolt a spanyol első osztályú bajnokságba először feljutott katalán Gironában. Utóbbi ügylet pikantériája, hogy az őszi második fordulóban a címvédő Real Madridot legyőző kiscsapatban ugyancsak 44,3 százalékot szerzett Pere Guardiola, Pep Guardiola fivére és ügynöke (a két pakett összesen 7 millió euróba került). A következő célpont Kína, aminek meghódításában segíthet, hogy a szintén futballbolond Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfőnek az Etihad Stadionban tett 2015-ös látogatását követően a China Media Capital vezette konzorcium 265 millió fontot fizetett a City Football Group 13,8 százalékáért.
A piramist alkotó, részben vagy egészben birtokolt klubok szakmai és pénzügyi irányítása egységes alapokon nyugszik, s az a cél, hogy a manchesteri akadémián nevelkedő, illetve fiatalon leigazolt focisták a világ különböző részein az élvonalban csiszolják tudásukat. Mégpedig azt a látványos támadó stílust szokják meg, amit – a Barcelonánál a néhai Johan Cruyfftól átvéve – Guardiola honosított meg, akit a csoport szeretne hosszabb távú szerződéssel magához kötni. A komplex üzleti vállalkozásban kinevelt labdarúgók nemcsak a Manchester City és franchise-egyesületei – amelyek összetartozását a hasonló címerek és az égszínkék mezek is hangsúlyozzák – között keringhetnek, hanem csinos hasznot is hozhatnak. A Manchester City például nemrég 10 millió fontért adta el a Premier League-be feljutott Huddersfield Townnak a nála nevelődött Aaron Mooyt. A vételár csaknem másfélszer annyi volt, mint amennyit 2014-ben a komplett ausztrál klubért, a Melbourne Heartért adtak.
A cikk a HVG 2018/02. számában jelent meg.
Mi járhat Donald Trump fejében? Az USA és az EU mire juthat Kínával? Szijjártó Péter hozta Debrecenbe a kínai CATL-t vagy a német BMW? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, és Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a HVG Címlapsztori vendége. Videó.
Látványosan megszaporodtak a fideszes körökön belüli kibeszélések, egymásnak címzett beszólások.
Új helyzet van.
A felvételt egy az Emirátusok fölött repülő gép fedélzetéről készítették.
