Szétszedik a HUN-REN kutatóhálózatot: négy központ az ELTE-hez kerül
Még kérdés, hogy az intézetek által használt akadémiai ingatlanegyüttes is átkerül-e.
Miközben a miniszterelnök azt hangoztatja újabban, hogy Németország mellett a visegrádi államok lehetnek a növekedés motorjai az EU-ban a következő években, Magyarország gazdasága a parlamenti ciklus első felében relatíve hanyatló pályára került – derül ki az Eurostat adataiból. A volt szovjet blokk EU-tagállamai közül Magyarország volt az egyetlen, ahol nominálisan nőtt ugyan az egy főre jutó GDP, ám ez elmaradt az EU-gazdaságok összességének növekedési ütemétől. Ennek következtében Magyarország teljesítménye 2015-ben és 2016-ban egyre távolabb került viszonylagosan az unió fejlettségi szintjétől. Az előző választási évben a magyarok még az uniós átlag 68,1 százalékának megfelelő bruttó hazai terméket produkáltak, két évvel később viszont már csupán 67,4 százaléknyit. Mindezzel párhuzamosan az egykor válságos helyzetű Lengyelország az évtized közepén már elhúzott mellettünk 67,4-ről 68,3 százalékra növelve teljesítményét (vásárlóerő-arányosan számítva). Románia még inkább „hasított”: ott 54,9-ről 58,1 százalékra változott az egy főre jutó GDP az uniós átlaghoz viszonyítva.
HVG
A többi „exkommunista” állam közül Csehország, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia és Szlovénia durván fél-fél, Bulgária pedig másfél százalékos pozíciójavulást ért el az EU egészének aktuális GDP-középértékéhez képest. Az ezzel szinkronban bekövetkezett relatív magyar GDP-csökkenés hátterében a forint vásárlóerejének nemzetközi összehasonlításban bekövetkezett romlása állt – szögezi le a Statisztikai Tükör című KSH-kiadvány. Az évtized első hat esztendejében különben csak három olyan év akadt (2011, 2013, 2014), amikor az uniós átlaghoz képest végül is javult a honi gazdaság pozíciója (relatív értelemben), míg 2012-ben, 2015-ben és 2016-ban lejtmenetben volt az ország. A 2010 és 2016 közötti periódus egészét tekintve 64,7-ről végül is 67,4 százalékra sikerült csak feltornázni az egy főre jutó GDP mértékét az uniós átlaghoz képest. Csehországban ezalatt 81-ről 88, Észtországban 63-ról 75, Lengyelországban 62-ről 68 százalékra ugrott a fejlődésnek ez a mutatója, vásárlóerő-paritáson kalkulálva.
A hazai nemzetgazdaság kifejezetten szerény teljesítményét aligha lehet a túlzott fogyasztás számlájára írni. A háztartások egy főre jutó fogyasztása alapján Magyarország hagyományosan azon helyek közé tartozik, ahol a GDP növekedésénél kisebb mértékű a fogyasztásnövekedés. Az évtized közepén az egy főre jutó bruttó hazai termék idehaza például az uniós átlag 68 százalékával volt egyenlő, a fogyasztás viszont annak csak 63 százalékával. Hasonló képlet érvényesül jó ideje többek közt Ausztriában, Csehországban, Hollandiában, Írországban, Svédországban is, miközben például az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban, Olaszországban, Portugáliában és Romániában fordított a helyzet.
HVG
A fenti folyamatok következtében Magyarország az egy főre jutó bruttó hazai termék nagysága alapján a 28 tagállam közül tavalyelőtt már csak a 24. helyen állt, noha 2004-ben ugyanezen országok közt még a 20. helyen szerepelt. Az uniós csatlakozáskor Magyarország mögött álló országok közül Szlovákia már 2007-ben megelőzött az egy főre jutó GDP alapján, míg Észtország 2011-ben, Litvánia 2012-ben, Lengyelország pedig 2016-ban vágott elénk.
A háztartások egy főre jutó fogyasztása szerint relatíve még rosszabb helyezést képes felmutatni Magyarország, mint a GDP-tabellán. Az egy főre jutó fogyasztás alapján ugyanis csak a horvát, a román és a bolgár szintet múlja felül a magyar, amely így a 25. helyen áll az uniós rangsorban. Lettország egy főre vetítve kevesebb GDP-t állít ugyan elő, mint Magyarország, viszont többet fogyaszt, mint mi.
A cikk a HVG 2018/3. számában jelent meg.
