A mostaninál több, ám a magyar kormány által vártnál jóval kisebb lehet az új EU-költségvetés főösszege, ami óhatatlanul a támogatások csökkenéséhez vezethet. A több lap által megszellőztetett, az Európai Bizottság javaslata szerinti büdzsé nagyjából 1,25 ezer milliárd eurós lehet. Ez azt jelenti, hogy a tagországoknak nemzeti jövedelmük 1,11 százalékát kell majd bedobniuk a közösbe. Ennél valamivel alacsonyabb, 1,08 százalékos lehet az éves költés a Financial Times információi szerint. (Az EU költségvetése nem mehet mínuszba, ez is magyarázza a biztonsági tartalékolást.)

Mindkét szám jóval magasabb a mostaninál: a bevétel ebben a hétéves ciklusban 1 százalék körül van, a kifizetés pedig 0,98 százalék körüli. Ám a ám a következőre még az év elején Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter 1,2 százalékos felajánlást tett – és értelemszerűen ennyit várt el a többiektől is. Az Európai Parlament pedig ennél is tovább ment: a testület márciusban elfogadott állásfoglalásában úgy ítélte, a célok teljesítéséhez legalább 1,3 százalékos befizetésre van szükség.

Miért kell több pénz ugyanahhoz? Egyfelől azért, mert 2020 után Nagy-Britannia már nem fizet, ez pedig nagyjából 15 százalékos kiesést jelent. Ezt ugyan kompenzálhatják a befizetésen kívüli tételek, az úgynevezett saját források, ám azt is biztosra lehet venni a végső döntés előtt, hogy az országok számára megcímkézett nagy tételek – az agrártámogatásoké és a felzárkóztatási támogatásoké – csökkennni fognak, míg a kutatás-fejlesztésre, az Erasmus programra vagy a migráció kezelésére szánt pénzek növekedhetnek.

A 2021-2027-es pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó bizottsági javaslatot a brüsszeli testület szerdai ülésén hagyja jóvá, azt Günther Oettinger ismerteti délután. A költségvetés tervezéséért felelős biztos csütörtökön az Európai Parlament előtt is bemutatja majd. Itt kemény vita vár rá, ez azonban valószínűleg semmiség lesz ahhoz képest, amit a tagállamoktól kap majd.

Várhatóan a ma szintén Brüsszelben tárgyaló Orbán Viktor sem hagyja szó nélkül a javaslatot, különösen, ha a bizottság beváltja a várakozásokat és 2020 után a jogállami normák tiszteletben tartásához – elsősorban a bíróságok függetlenségéhez – köti majd a források lehívását.

(via Financial Times, Politico)