Orbán Viktor és Soros György végre valamiben egyetért. Előbb a befektető (a NER-szótárban spekuláns), utána egykori pártfogoltja is arról beszélt, hogy nyakunkon az újabb európai válság. A kormány tagjai is őket ismétlik – sőt, már az Állami Számvevőszék elnöke is így nyilatkozott – és ennek szellemében készül a 2019-es költségvetés is.

Sokatmondó, hogy a miniszterelnök azt is kizártnak tartotta, hogy az év vége a pénzosztás időszaka lesz, így nagy reformokra sem lehet számítani egyelőre, hiszen azokhoz is pénz kell. De Orbán az Európai Bizottságnak is üzenhetett, a testület ugyanis a legutóbbi országjelentésében éppen azt nehezményezte, hogy a magyar kormány letért az adósságcsökkentés vállalt útjáról. Más kérdés, hogy a 2019-es költségvetés nem csökkentené annyira a hiányt, mint ahogyan a kormány azt vállalta.

Harlem utcáin éjszaka biztonságosabb Rolex-órával közlekedni, mint jegyvizsgálói szolgálatot ellátni a MÁV-Start által üzemeltetett szerelvényeken – panaszolta a vasutasok szakszervezetének alelnöke. A MÁV válaszul megírta nekünk: csak 2017-ben 87 alkalommal támadták meg a jegyvizsgálókat. A legtöbbször arcon ütötték, leköpték őket, illetve verbális agressziót kellett elszenvedniük. De az is előfordult, hogy késsel fenyegették, megrúgták, megütötték a kalauzt.

A bántalmazások csaknem 70 százaléka a budapesti agglomeráció valamelyik elővárosi vonalán történt. Ezen belül is a Budapest–Cegléd–Szolnok vonalon fordult elő a legtöbb atrocitás, az esetek 36 százaléka. Kirívóan kevés támadás éri viszont a jegyvizsgálókat Pécs, illetve Szombathely környékén, az ország nyugati, délnyugati területein.

A gazdasági növekedés 4,1, az infláció pedig 2,7 százalékos lehet jövőre, legalábbis a kormány így számolt, amikor elkészítette a 2019-es költségvetés első tervezetét. Ez pedig azt jelenti, hogy az átlagnyugdíjas 54 400 forinttal többet kaphat egy év múlva. Ez két tételből áll össze. Az infláció mértékével megemelik a nyugdíjakat, ez jelentene az átlagnyugdíj esetében éves szinten 42 400 forint pluszt, és erre jön rá az egyszeri nyugdíjprémium, ami 12 ezer forint lehet annak, aki átlagnyugdíjat kap.

Reviczky Zsolt

A most még aktív korúaknak nem valószínű, hogy ennyi jutna majd a nyugdíjas éveikben. Most lett nyilvános egy elemzés, amely szerint az elöregedés annál is durvábban visszavetheti a nyugdíjasok életszínvonalát 2035-2050-re, mint ahogy eddig hittük. Ahhoz, hogy egy dolgozóra még 2050-ben is ugyanannyi nyugdíjas jusson, mint most, Magyarországon nagyjából hét évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt.

A hét képe: újra rozsdásodnak az orosz metrókocsik.

Kijött az OLAF friss éves jelentése, és nem lehetünk büszkék rá. Egyetlen országban sem talált ugyanis annyi gyanúsan elköltött pénzt az EU Csalás Elleni Hivatala, mint Magyarországon. 2013 és 2017 között összesen 49 magyar ügyben jelezték, hogy vissza kell kérni a pénzt, az összes forrás 3,92 százalékát vissza kellene fizetni a javaslatuk szerint. Összehasonlításképp: még a második legrosszabbul álló Szlovákiában is csak 2,09 százalékos az arány.

hvg.hu

A jelentés külön kitér az Elios-ügyre, ráadásul a maga kategóriájában Európa-rekorder a magyar közvilágítási projekt: egyetlen más ügyet sem soroltak fel, amelyben hasonló módszerrel ennél nagyobb csalásra gyanakodnának. (Fontos kiemelni: az OLAF feljelentést nem tehet, tehát szigorúan nézve itt még csak gyanúról van szó, nem csalásról. A megállapításokat az adott ország hatóságaihoz továbbítják, amelyek aztán majd eldöntik, mit tesznek.) De egy olyan ügyre is rátaláltak, ahol a gyanú szerint kamu kutatási központokat állított fel egy részben magyar hálózat, hogy felvehessenek EU-pénzeket. Sőt, még azt is hozzátették: gyanúsan sok olcsó kínai ruha és cipő érkezik az EU-ba Magyarországon keresztül.

Mindkét fél megerősítette, létrejön a történelmi találkozó az Egyesült Államok elnöke és Észak- Korea diktátora között. Csakhogy Kim Dzsong Un nem kívánja kifizetni a hotelszámlát. Észak-Korea szegény állam, nem tud ilyen sokat áldozni erre a célrai – ez Phenjan hivatalos álláspontja.

Szingapúr hadügyminisztere jelentkezett: ők magukra vállalják a számlát. Ez úgysem nagy összeg ahhoz képest, melyet a biztonságra kell költeniük. De az is reális lehetőség, hogy az ICAN, az atomfegyverek leszereléséért küzdő nemzetközi szervezet a tavalyi Nobel-békedíjért járó egymillió euróból fizetne.

Nem rajong a túl alacsony adókért és következetesen fellép az igazságtalan adóztatás miatt – így mutattuk be a legkeményebb EU-biztosnak tartott Margrethe Vestagert, aki ebben a pozíciójában most először látogatott Budapestre. Mint mondta, „igen konstruktív hangulatban” tárgyalt Szijjártó Péterrel és Varga Mihállyal. A kormány és a versenyügyi főigazgatóság között sok vita volt az elmúlt években, bár a paksi bővítés esetében a testület végül kiállt a kormány mellett. A reklámadó két korábbi verziója vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj progresszív változata kapcsán azonban Vestager kényszerítette térdre a magyar kormányt.

Margrethe Vestager

AFP / John Thys

Egy dologban biztosan nincs vita a két fél között: a techcégeket meg kell adóztatni, ám a megvalósítással kapcsolatban már itt sem feltétlenül egyeznek a vélemények. Varga Mihály tárcája például elébe ment a brüsszeli kezdeményezéseknek, és a reklámadó módosításával igyekezett az igája alá hajtani a Facebook-ot vagy a Google-t. Az Európai Bizottság ennél lassabb, de  átfogóbb megoldáson dolgozik.

Kiesett az NB I-ből a Vasas, ahol most épül 6,6 milliárdból az új stadion, a játékosok pedig egymillió forint fölötti átlagfizetést kapnak. A másodosztályba került vissza a Balmazújváros is, a fideszes képviselő-klubvezető Tiba István pedig szólt is, hogy belefáradt a foci támogatásába. A kisvárosban még tavaly fejezték be a 600 millió forintos átépítést. Akkor megcsinálták a pályafűtést is a helyi termálvíz felhasználásával, majd az önkormányzat rájött arra, hogy ezt túl drága volna bekapcsolni, úgyhogy inkább nem is használták.

A másodosztály három kiesője közül a Sopron a ritka kivétel, ott nem volt mostanában stadionrekonstrukció. A szeged-csanádi katolikus egyházmegye csapata, a nevével ellentétben Gyulán játszó Szeged 2011 azonban most kap stadiont tízmilliárd forintért, amelybe még kápolnát is építenek, a Szolnok stadionját pedig nemrég adta át személyesen Orbán Viktor – most mindkét csapat megy a harmadosztályba.

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!