Csak Romániában végzett több vizsgálatot az OLAF, mint Magyarországon – derül ki az Európai Csalás Elleni Hivatal éves jelentéséből. 2017-ben az OLAF összesen 102 vizsgálatot zárt le, ebből tízet Magyarországon.

Ráadásul nagyon sok magyar ügy van, ahol talált is valami problémát a szervezet. Amíg a 102 vizsgálatból összesen 58 zárult úgy, hogy az OLAF ajánlást adott a helyi hatóságoknak, a tíz magyar ügy közül hét is így zárult. (Az OLAF feljelentést nem tehet, ha csalás gyanújára akad, csak ajánlást küldhet az ország hatóságainak.)

Az OLAF szerint EU-szinten három fő módszere van a csalásoknak, mindháromra adtak magyar példát is.

• Az EU-s alapok körül sok a korrupció, az összeférhetetlenség, gyakran manipulálják a pályázatokat, a pénzekből pedig nem egyszer szervezett bűnözői csoportok próbálnak hasznot húzni.
• Egyre elterjedtebb a kutatással kapcsolatos csalás, de a menekültügyi válsággal kapcsolatos pénzekre is több csaló pályázik.
• A vámcsalással pedig változatlanul próbálkoznak nemzetközi bűnszervezetek.

A jelentés külön kitér az Elios-ügy vizsgálatára is. Mint írták, az OLAF vizsgálata arra jutott, hogy az EU-t összesen 43,7 millió euróval károsították meg a magyarországi közvilágítási projektekkel. Összesen 35 pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak. Konkrét cégneveket nem írtak ugyan le a mostani jelentésben, de megerősítették az Eliost és partnereit is nevesítő korábbi vizsgálatok eredményét. Sok összefonódás volt a pályázat kiíróinak tanácsadói és a győztesek között, úgy alakították több esetben a kiírást, hogy a pályázati feltételek a későbbi győztesnek kedveztek.

Az OLAF összesen négy olyan példát sorolt fel, amelyeknél az EU-pénzekre kiírt pályázatok körül akadtak súlyos csalás gyanújára. Ebből az egyik a magyarországi közvilágítási projektek ügye. Ehhez hasonló jellegű szabálytalanságokat találtak a román útépítéseknél, egy cseh mezőgazdasági pályázatnál, és egy olasz halászati ügyben.

De amikor az a kérdés, hogy mennyi kárt okozhattak a csalók az EU-nak, e három közül egy sem volt képes még csak megközelíteni sem a magyarokat.

Az itteni közvilágítási ügyben az OLAF szerint 43,7 millió euró kár érte az uniót, míg a román útépítők 21, a csehek 5,5, az olaszok pedig 2 millió eurót vettek ki a gyanú szerint szabálytalanul az unió kasszájából.

Fénysebességgel robogó kamionok, érdemi munka nélkül működő kutatóközpontok

Egy másik, részben magyar ügyben 28,3 millió euróval károsíthatták meg az EU-t az OLAF gyanúja szerint. Egy magyar-szerb-lett hálózat olyan kutatási központokat épített ki, amelyek egymással szerződtek, így mesterségesen megnövelték a projektjeit költségeit. Eltitkolták, hogy a beszállítóik valójában a saját kapcsolt cégeik, ezen kívül pedig két kutatóközpontot csak azért állítottak fel, hogy felvehessék a regionális támogatást.

Megemlítette a jelentés Magyarországot akkor is, amikor a vámosok és fuvarozók csalásairól volt szó. Számos esetben találtak példát arra, hogy a termékeket a hivatalos papírjaik szerint több országon keresztül szállítják, miközben valójában nem vitték azokat sehova. A fő gyanúsítottak ebben az ügyben a bolgár vámosok, de magyar, lengyel, szlovák, litván, német és francia cégek is érintettek.

De akkor is felfigyeltek Magyarországra, amikor az OLAF és az Europol közösen keresett illegális növényvédő szereket. Ebben nem voltunk egyedül: az EU közel kétharmada, összesen 16 ország volt érintett az ügyben. 940 szállítmányban összesen 122 tonna illegális szert próbáltak behozni az unióba a vizsgált országok határátkelőhelyein, kikötőiben és repülőterein, vagyis az EU összes növényvédő szerének akár 10 százaléka is szabálytalanul kerülhetett be Európába.