Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Még 2015-ben uniós forrásból vásárolt falugondnoki buszok miatt áll a balhé, kamatos kamatostul követeli kétszáz falun az Magyar Államkincstár visszamenőlegesen ezeknek a járműveknek a normatíváját – erről a HírTV műsorában beszélt egy zempléni falu, Komlóska polgármestere.
A falugondnokság a 600 fő alatti településeken egy szociális szolgáltatás: segítenek az időseknek a bevásárlásban, elszállítják őket az orvosi vizsgálatokra, és más olyan hétköznapi ügyek szervezésében és lebonyolításában nyújt segítséget, amelyet a sok esetben nagyobb központoktól távol eső falvak lakói, gyakran saját autó híján, csak nagyon nehézkesen tudnának elintézni.
Komlóskának 2015-ben nyílt lehetősége a régi falugondnoki autó cseréjére. A 14 millió forintba kerülő kisbuszt 10 millió forint európai uniós támogatásból és önerőből szerezték be. Az új autóhoz új rendszám is tartozott, ezt azonban nem jelentették be az államkincstárnál. Ezt a hiányosságot jelezte az intézmény a falunak. Mivel a havi normatíva a gépjárművek után 1,3 millió forint, most több havi finanszírozást követel az állami szervet.
A kötelezettségről nem csak Komlóskán nem tudtak, kétszázhat önkormányzatot büntetett meg az állam, mert elmulasztotta, vagy késve vetette nyilvántartásba az új rendszámot. Az már az ATV Egyenes beszéd műsorából derült ki, hogy van olyan falu, amely pert indított, ugyanis szerintük nem volt jogszerű alapja az államkincstár büntetésének. Uszka polgármestere is hasonlóan járt, mint kollégája Komlóskán. Náluk a havi normatíva 250 ezer forint, de mivel több havi finanszírozást követelnek tőlük, nekik sem egyszerű a helyzetük egy esetleges inkasszó miatt. Itt is egy 2015-ös beszerzésről van szó, amivel kapcsolatosan 2016 őszén jelezte az államkincstár, hogy a be nem jelentett rendszám miatt követelik vissza a falugondnoki buszra 2015 óta elutalt normatívát. Uszkán nem törődtek bele, fellebbeztek, majd miután a hivatal elutasította ezt, bírósághoz fordultak, amely 2017 elején igazat adott a településnek.
A falu azzal védekezett, hogy a falugondnoki szolgálat működési engedélye és a szociális törvény szerinti szakmai feltételek biztosítása a két pont, amihez kötik a költségvetésben a normatíva igénylését. Uszka polgármestere szerint ők mindkettőnek megfeleltek, ugyanis a működési engedélyüket az arra illetékes kormányhivatal nem vonta vissza.
Tehát egy esetben már bírósági ítélet is született arról, hogy nincs jogalapja a normatíva visszakövetelésének, az Államkincstár mégis tovább vegzálja az önkormányzatokat ezzel, így 206 falu fölött még mindig ott lebeg az inkasszó lehetősége.
Az már csak hab a tortán, hogy 2018. január elsejétől megszűnt a rendszám bejelentésének a kötelezettsége.
