Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Félmillió külföldön dolgozó román tér haza nyaranta, közülük sokan most arra használják ki a szabadságot, hogy az utcára vonuljanak. A pénteki, brutálisan levert tüntetésük is azt mutatta: attól, hogy külföldön keresik a boldogulást, még fontosnak tartják, hogy tisztuljon meg a román közélet.
A kivándorlás az elmúlt években a kelet-közép-európai országok sajátosságává vált, ám Romániában jóval erősebb folyamatról van szó, mint akár a lengyeleknél, akár nálunk. Nyugat-Európa felé már a rendszerváltás idején – a romániai magyarok Magyarországra távozásával egy időben – elkezdődött az elvándorlás. Sokakat már akkor a jövedelmezőbb munkalehetőségek vonzottak, de az is hozzájárult a folyamathoz, hogy az erdélyi szászok nagy számban költöztek el Németországba.
A folyamat azonban az elmúlt évtizedben gyorsult fel igazán. Az ország 2007-es uniós csatlakozása óta eltelt időszakban – különösen a munkavállalást korlátozó intézkedések feloldása, 2014 óta – a romániai munkaerő ötöde elhagyta az országot. A Világbank friss elemzése alapján már a lakosság 18,2 százaléka él külföldön, míg az ENSZ úgy kalkulál, hogy a lakosság 15 százalékkal csökkenhet 2050-ig, miközben a most 3,6 milliósra becsült diaszpóra mérete évről évre növekszik. (Összehasonlításképp: Magyarországon a legpesszimistább becslések is nagyjából egymillióra teszik a külföldön élők számát, ez a lakosság bő tíz százaléka.)
Az ENSZ migrációs jelentése szerint 2000 és 2015 között évente átlagosan 7,3 százalékkal nőtt a Romániát elhagyók száma – összehasonlításképp a lengyeleknél 5,1 százalékos ez az arány, míg Szíriában, ahol 2011 óta polgárháború dúl, 13,1 százalék. A tanulmányból az is kiderül, hogy a románoké a negyedik legnagyobb európai diaszpóra a britek, a lengyelek és a németek után.
Romániai munkavállaló az Egyesült Királyságban
AFP / Justin Tallis
Az Egyesült Királyságban jelenleg 411 ezerre teszik a számukat, ez a kétszerese a 2014 előtti szintnek, és ma már a románoké a második legnagyobb külföldi közösség a lengyelek után. Spanyolországban és Olaszországban, ahol már a román a második számú közösség, nagyjából egymillió román él, és a németeknél is meghaladja a félmilliót a számuk.
A közösség ráadásul különbözik akár a lengyeltől, akár a magyartól. Mint a Guardian egy korábbi cikkéből is kiderül, sokan kommunákban élnek, és mindig oda vándorolnak, ahol épp munkalehetőség adódik.
A romániai nők esete még sajátosabb: körükben – pontosabban a gyermeküket hátrahagyva, elsősorban gondozói munkára távozó nőknél – gyakori a depresszió, olyannyira, hogy sokan végül hazatérnek és orvosi ellátásra szorulnak. A probléma annyi nőt – és otthon, jobbára a nagyszülőkre hagyott gyermeket – érint, hogy a szakemberek már „olasz szindrómaként” emlegetik a tünetegyüttest.
A visszatérés megint csak nem segít a helyzetükön: Románia az EU egyik legszegényebb állama, szinte nem találunk olyan mutatót, ahol a bolgárokkal együtt ne lennének az utolsók között annak ellenére, hogy az elmúlt években látványos növekedés ment végbe az ország gazdaságában.
- Az egy főre jutó GDP 63 százaléka az uniós átlagnak. (Magyarország esetében 68 százalék.)
- Az árak szintje 52 százaléka az uniós átlagnak. (Magyarországon 62 százalék.)
- A 600 eurónak megfelelő körüli nettó átlagbér pedig kevesebb mint a harmada a 2000 eurót meghaladó brit átlagnak.
- A minimálbér itt nő ugyan a leggyorsabb ütemben, idén 31 százalékkal, ám ez jórészt egy bruttósításnak tudható be, a nettó szint pedig még mindig csupán 77 ezer forintnak felel meg. Persze ha a nyugati bérszínvonallal hasonlítjuk össze, a magyarországi nettó 91 770 forint se tűnik soknak.
A románok csaknem harmada ráadásul minimálbérből él, egy másik ötöde még ennél is kevesebb pénzt kap. A közszférában a válság miatti megszorítás 25 százalékos fizetéscsökkentést hozott – ez elől is könnyű menekülőút az EU-ban szabad munkavállalás lehetősége.
AFP / Jaap Ariens
Az elvándorlás pedig – akárcsak Magyarországon – olyan munkaerőhiányhoz vezet, amely az egészségügyi ellátás színvonalát is tovább rontja. Ma már 14 ezer orvos (a szakmában dolgozók 26 százaléka) távozott külföldre, több mint a felük 40 évesnél fiatalabb.
Nem csak az egészségügy szenvedi meg azt, hogy a magasan képzett románok több mint negyede, 26,6 százaléka már külföldön keresi a boldogulást. Ráadásul 2016-ban már 33,4 ezer román járt külföldön egyetemre – többségük nem is kívánt a diplomaszerzés után visszatérni hazájába.
A kivándorlás egyik pozitívnak tekinthető hozadéka a külföldön dolgozók által hazaküldött pénz. A 2016-ban hazautalt 3,2 milliárd euró a GDP 1,9 százalékát tette ki. Az összeg volt ennél magasabb is: 2008-ban éppen kétszer ennyi érkezett, az uniós tagság első tíz évében pedig csaknem 32 milliárd eurót tett ki összesen. Ez több, mint az EU-ból érkező – a saját befizetésekkel csökkentett – pénz ugyanebben az időszakban. És valószínűleg nagyobb hasznát is látták a legszegényebb románok, mint az uniós támogatásoknak.
A Világbank elemzése azonban még egy kedvező folyamatra mutat rá: a visszatérők nem csak pénzt hoznak magukkal, de egy magasabb munka- és vállalkozási kultúrát is, ami jót tesz a román gazdaságnak.
Csak van egy kis probléma. Románia ugyanis nem csak az egyik legszegényebb európai állam, de egyben az egyik legkorruptabb is. A Transparency International legfrissebb korrupciós észlelési indexén az 59. helyet foglalja el – rosszabb pozícióban csupán két európai uniós ország található a listán, Bulgária és Magyarország. A fentebbi elemzés szerint pedig éppen ez az egyik fő akadálya annak, hogy visszatérjenek a magasan képzett románok hazájukba.
Hacsak nem egy tüntetésről van szó. Azok ugyanis, akik az utcára mentek most, éppen az intézményesült korrupciót kérik számon a román vezetésen. A Guardian megszólaltatott egy olyan 62 éves építőipari munkást is, aki csak azért utazott haza, hogy tüntessen a Viorica Dancila vezette kormány ellen.
A román kormány székházát védő rohamrendőrök állnak az égő útakadályok előtt a nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén, Bukarestben 2018. augusztus 10-én
MTI / EPA / Bogdan Cristel
A korrupcióellenes tüntetések nem most kezdődtek az országban, azok a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezette kormány 2017-es hivatalba lépése óta kisebb-nagyobb intenzitással zajlanak Románia-szerte. A tiltakozók különösen Liviu Dragnea pártelnök eltávolítását szeretnék kiharcolni – a politikust két korrupciós perben is elmarasztalta a bíróság.
A kormány lépései is szítják a dühöt: előbb a korrupció büntethetőségét 200 ezer eurós értékhatár alatt megszüntető rendelet, majd a korrupciós ügyekben eljáró, neves politikusokat is bíróság elé idéző főügyész, Laura Codruta-Kövesi leváltása vitte ki az utcára románok tízezreit. Arra azonban korábban nem volt példa, hogy a megmozdulást a csendőrök verték volna szét. Klaus Iohannis államfő keményen bírálta emiatt a kormányt és Dragnea pártját, amelyektől megkapta, hogy ő próbál lázadást szítani a kormány ellen.
Az erőszak és a hatalmi tényezők vitája is olaj volt a tűzre, a tüntetések azóta is zajlanak, mellesleg ennél nagyobb negatív hírverést aligha kaphatott volna a bukaresti vezetés. Ám a legszomorúbb nem az volt, hogy például Snoop Dogg 26 millió követője láthatta a zenész Instagram-oldalára feltöltött videót az erőszakról. Inkább az, hogy ezek után tovább csökken az esélye annak, hogy a fiatal románok – akár egy nyugati kitérő után – hazájukban keresik majd a boldogulást.
