Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A nagyvállalatok személyzeti politikáját, „humán erőforrás gazdálkodását” elemző Glassdor honlap az őszi szezon kezdetére tette közzé elemzését több nagyvállalat munkaerő-toborzási stratégiájáról. 15 nagy céget vizsgáltak meg alaposabban és kiderült, hogy náluk egy igazán zsíros állás megszerzéséhez nem alapfeltétel egy nagy presztízsű egyetemen szerzett diploma.
A vizsgált vállalatok között van a Google, az Apple, az IBM, az Ernst & Yuong és a Starbucks is. Mindebből persze nem következik, hogy nem érdemes egyetemre járni. Van nagyon sok poszt, például műszaki, építőipari, vegyipari, gyógyszeripari, tehát valódi termelő cégeknél, amely állások elnyeréséhez angol, amerikai diploma vagy például a francia L’École Polytechnique műszaki szuperegyetem elvégzése kell. De a veretes diploma hiánya nem kizáró tényező azoknál a vállalatoknál, ahol nem csak a konkrét műszaki ismeretek, hanem egyéb képességek is számítanak.
Ezen a téren a Google mutatott utat, de az IBM is követi, ahol a legutóbb belépett új munkavállalók 15 százalékának nem volt egyetemi diplomája. És nem vécépucolónak vették fel őket, hanem fontos, stratégiai állásokba. Merthogy: a modern világ személyzetisei (humán erőforrás) szerint a megfelelő szakmai előélet fontosabb, mint bármilyen diploma vagy a tanulással eltöltött idő.
A Le Figaro utánanézett és azt tapasztalta, hogy a tendencia Franciaországban is érvényes. A Pole Emploi állásközvetítő ügynökség szerint a vállalatvezetők hatvan százaléka számára fontosabb a jelölt un. „viselkedési kompetenciája”, mint a szűk értelemben vett szakmai tudás. Nagyra értékelik a jelölt „adaptációs képességét”, amit a nemzetközi nyelvben „soft skills”-nek titulálnak. Hogy ez az „adaptációs képesség” a valóságban mit jelent, ezt persze senki sem határozza meg. A nagy multicégek működéséről a kívülállók is tudják, hogy valójában csak nagyon kevés képzett, igazi szakemberre, de sok fegyelmezetten robotoló bérrabszolgára van szükségük. Nos, e tapasztalat alapján már lehet némi sejtésünk, mit is jelenthet az „adaptációs képesség”.
