Csak részben menekülnek meg a veszteséges kereskedelmi cégek

2014-ben született az a törvénymódosítás, amely szerint nem árulhat napi fogyasztási cikkeket az a főleg ezzel foglalkozó kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek nettó árbevétele két egymást követő üzleti évben külön-külön eléri a 15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét üzleti évben nulla vagy negatív. Ezzel lényegében azzal vádoltak meg minden veszteséges céget, hogy csalnak. Azért mutatnak ki veszteséget, hogy ne kelljen adót fizetniük.

Csakhogy, mint a mostani változtatás indoklásában szerepel, ez az Európai Bizottság álláspontja szerint nem volt összhangban a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó uniós rendelkezésekkel. „A törvényjavaslat célja az Európai Bizottság által kifogásolt rendelkezések hatályon kívül helyezése” – ismerte el az előterjesztő Palkovics László miniszter. Ezért az ennek alapján indult ellenőrzési eljárások 2018. december 31-én e törvény erejénél fogva megszűnnek. A szavazás csaknem egyhangú volt, egyedül a szocialista Gurmai Zita szavazott nemmel, az LMP pedig tartózkodott.

Ezzel azonban az érintett kereskedők nem menekültek meg végleg az adóhatóság figyelmétől. Az az adótörvénycsomag ugyanis, amelyet kedden tárgyal az Országgyűlés, kötelezővé teszi az adóellenőrzést a két éven át veszteséges cégeknél. Igaz, csak a legnagyobbaknál, mert évi 15 milliárdról 60 milliárdra emeli az árbevételi határt, amely fölött a vizsgálatra sor kerül. Automatikus eltiltásról már nincs szó, de Varga Mihály pénzügyminiszter indoklása szerint az a céljuk, hogy „a gazdasági társaságok tartósan veszteséges működéssel ne tudjanak kibújni az adókötelezettségek teljesítése alól”, mert ilyenkor „fennáll annak a veszélye, hogy az adókötelezettségek teljesítésének szándékosan nem akar eleget tenni a gazdasági társaság”. Mivel kezdetben az induló beruházások miatt érthető lehet a veszteség, a szabály nem vonatkozik a jogelőd nélküli cégek első négy évére. Erről a törvényjavaslatról néhány hét múlva döntenek.