Új kottából fog játszani az eddig veszteséget veszteségre halmozó Spotify

Nem dúskálnak a megbízásokban az amerikai befektetési bankok, mivel a technológiai szektor sztárjai nem tolonganak, hogy elsődleges részvénykibocsátással (IPO) vonjanak be tőkét – hiszen megkapják azt magánbefektetőktől. Ezért övezte nagy várakozás a zenei streamingszolgáltatásban világelső Spotify tőzsdére meneteli szándékát, ám a bankároknak csalódniuk kellett. A svédországi központú, de Luxemburgban bejegyzett cég ugyanis úgy döntött, hogy közvetlen jegyzéssel jelenik meg a New York-i Értéktőzsdén. A SPOT azonosítót viselő részvények a premier napján – ami március második felében lehet – az aktuális kereslet és kínálat által kialakított kurzuson mutatkoznak be.

A tőzsdei megjelenés előtt a Spotifyhoz hasonló, 20 milliárd dollár körüli értékűre becsült Snap – a Snapchat kép- és videóüzenetküldő alkalmazás gazdája – tavaly tucatnyi bankot és brókerházat foglalkoztatott elsődleges részvénykibocsátása során, ami 100 millió dollárjába került. A svéd cég viszont csak a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és az Allen & Co. trióját bízta meg, amelynek tagjai 30 millió dolláron osztoznak azért, hogy különösebb felhajtás nélkül útnak indítják a részvényt. A klasszikus tőzsdei bevezetés elmaradásával a Spotify nem von be új tőkét, a két alapító – a svéd Daniel Ek és Martin Lorentzon –, valamint a magánbefektetők részvényeiből lehet majd vásárolni. Ez egyben a közvetlen jegyzés előnye, hiszen IPO esetén a kibocsátás előtti tulajdonosok meghatározott ideig nem értékesíthetnek a pakettjükből, nehogy zuhanjon az árfolyam. Amennyiben a svéd cég bemutatkozása sikeres lesz, akkor társai, az unikornisoknak nevezett csúcstechnológiai vállalkozások – mint az Airbnb vagy az Uber – is követhetik a példáját.

Daniel EK. Csodagyerekből sztármenedzser

AFP / Don Emmert

Így rögvest milliárdos lehet a csodagyerekként indult, 35 éves Ek, aki a törzsrészvények 23,8 százalékát birtokolja. A nála 13 évvel idősebb Lorentzonnal állt össze egy olyan vállalkozásra, amellyel a világ összes zenéje legálisan meghallgatható. Stockholm akkor az internetes kalózkodás egyik központja volt, ott alapították a Pirate Bay torrentoldalt és készítették el a fájlok letöltését végző legnépszerűbb bittorrent kliens szoftvert. A 2006-ban létrehozott Spotifynak meg kellett győznie az illegális online letöltések miatt szenvedő lemezkiadókat, hogy a havi előfizetési díj fejében korlátlan zenehallgatást kínáló üzleti modell életképes. Két évbe telt, mire 2008-ban a skandináv országokban, valamint Nagy-Britanniában, Franciaországban és Spanyolországban elindulhatott a szolgáltatás. Az USA-ban 2011-ben jelent meg a Spotify, amely jelenleg 61 országban – köztük Magyarországon – kínálja előfizetését. Az évek során a magánbefektetők egymásnak adták a kilincset a cégnél. Bár a vezérigazgatói posztot betöltő Ek és a 12,4 százalékos pakettet birtokló Lorentzen kisebbségbe került, a szavazatok négyötödét egy másik részvényosztály segítségével megőrizték maguknak.

A streaming olyan ütemben nőtt, hogy nemcsak a korábban megváltó segítségnek tekintett digitális letöltések bevételét múlta felül, de abban is döntő szerepet játszott, hogy a világ zenepiacának az ezredfordulón kezdődött zsugorodása 2016-ban bővülésbe fordult. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetségének adatai szerint két éve a globális bevétel 15,7 milliárd dollárra emelkedett a 2015-ös 14,8 milliárdról – ennek felét már a digitális értékesítés adta –, ami azonban még mindig 60 százalékkal elmaradt az ezredfordulós csúcstól, amikor a cd-lemezek eladása még temérdek pénzt hozott. Az előzetes becslések szerint a trend 2017-ben is folytatódott, benne a streaming térhódításával, illetve a prémium termékké vált – Magyarországon bakelitnek hívott – vinyllemezek reneszánszával.

HVG

Beadták a derekukat a makacskodó művészek is. A streamingszolgáltatók kínálatában megjelent a Beatles, a Led Zeppelin és a Pink Floyd, és visszatért a Spotifyhoz a jogdíjakat kevesellve 2014-ben durcásan távozó amerikai popkirálynő, Taylor Swift. Feladta ellenkezését Thom Yorke, a Radiohead frontembere is, aki korábban „egy haldokló test utolsó, kétségbeesett szellentésének” minősítette az üzleti modellt. A streaming hódítását segítette a széles sávú mobilinternet terjedése, használatának olcsóbbá, korlátlanná válása. A szolgáltatásért havi előfizetési díjat leperkálók száma világszerte átlépte a százmilliót – ám az úttörő szerepet vállaló Spotify krónikusan veszteséges maradt.

A Spotifynak ugyan havi átlagban 159 millió aktív felhasználója van, ám közülük csak 71 millió fizet azért, hogy hirdetések kötelező meghallgatása nélkül, szabadon válogathasson a 35 millió zeneszám közül. Az előfizetők tábora tavaly 46 százalékkal nőtt, és a bevétel 38 százalékkal, 4,09 milliárd euróra gyarapodott. Az üzemi veszteség azonban 349 millióról 378 millió euróra nőtt, egy rendkívüli tétellel pedig 1,24 milliárd euróra duzzadt a mérleg szerinti mínusz. A veszteség elsődleges oka, hogy a Spotify a bevételei zömét kifizeti jogdíjakra a lemeztársaságoknak, előadóknak, szerzőknek. Az indulás óta 8 milliárd euró ment el erre, az összesített veszteség pedig 2,4 milliárd. A streamingszolgáltatás működtetésének költségei és a jogdíjak együttesen az előfizetőktől és az ingyenes zenehallgatást lehetővé tevő hirdetőktől befolyt pénz négyötödét emésztik fel. A Spotify abban bízik, hogy az állandó költségek stabilan maradnak, s a felhasználói kör bővítésével szerzett pluszbevétel egy idő után nyereségessé teszi a működését.

HVG

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. A Spotify ugyanis a jogdíjtárgyalásai során oligopóliummal néz szembe: a világon eddig elkészített zenei felvételek négyötöde a Universal Music, a Sony Music és a Warner Music birtokában van, és ők minél többet igyekeznek kisajtolni a maguk, illetve előadóik számára. A másik kockázati tényező, hogy a Spotify fölényesen vezet ugyan a világpiacon, ám lett két olyan versenytársa, amelyek azt is elviselik, ha streamingszolgáltatásuk tartósan veszteséges. Az egyik a lassan mindenevő online áruházzá váló Amazon, amely okoshangszórója eladásait segítheti az előfizetéses zenehallgatással.

Sokkal veszélyesebb rivális a világ legértékesebb tőzsdei cége, az Apple, amely – látva a digitális letöltésben piacvezető iTunes befolyásának csökkenését – 2015-ben indította Apple Music nevű streamingszolgáltatását, és már 36 millió előfizetőt gyűjtött. Bár ezzel még csak a második a világpiacon, az USA-ban az idén már megelőzheti a Spotifyt. Az Apple Music több mint száz országban van jelen, és amikor családoknak és diákoknak kedvezményt adott, a Spotify kénytelen volt követni a példáját. Az Apple tavaly 48 milliárd dolláros adózott nyereséget ért el, 285 milliárdos likvid tartaléka van, és az Apple Music belesimul az operációs rendszerébe – vagyis bármit megtehet, amíg a versenyhatóságok nem szólnak közbe. Amit a Spotify és a francia Deezer már sürget az Európai Bizottságnál.