Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Egy hvg.hu birtokába került levélben figyelmeztette Mártha Imre volt MVM-vezér Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli minisztert, hogy változtasson az atomerőmű-projekten, mert szerinte most van itt az utolsó lélektani pillanat, amikor ezeken még módosítani lehet. Ellenkező esetben a hibás döntések költsége akkora lesz, hogy azt a következő két generáció is nyögni fogja.
A felelősen gondolkodó szakemberek szeretnék, hogy ne úgy vonulj be a történelembe, mint a modern kori „Paks-Nagymarosi” Miniszter. A „nem én rendeltem – én csak megpróbálom felépíteni” jellegű önfelmentés soha nem a mi stílusunk volt. Vállald fel a szakmai problémákat, és jelezd a Kormánynak
– ezt írta Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója egy négyoldalas, jól szerkesztett és a hvg.hu birtokába jutott levélben, amely szerint Mártha a régi ismeretségükre és „bajtársi” kapcsolatukra hivatkozva – az MVM-vezér nevezte ki Sülit az atomerőmű élére 2009-ben – küldte el szakmai véleményét a Paks II. beruházásról.
A „Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Jani!” megszólítás után, a volt MVM-vezér szinte azonnal a tárgyra tér, azt hangsúlyozza, hogy ő semmilyen módon nem kíván közreműködni a projektben, az a célja, hogy „egy őszinte, kozmetikázás nélküli technokrata összefoglalót” adjon, „olyat, amilyet nem biztos, hogy manapság így tömörítve, kendőzetlenül” a miniszter elé tárnának. Majd pontokba szedve felsorolja, hogy szerinte melyek a beruházással kapcsolatos legégetőbb problémák:
1. A magyar–orosz szerződések
A paksi hitelszerződés magyar oldalról fércmunka, silány, nem a magyar érdekeket tartja szem előtt, ami az engedélyeztetésnél is megbosszulja majd magát – áll Mártha levelében. A volt MVM–vezér úgy fogalmaz, a miniszter irodájában „jelenleg lévő szerződéskupac egy orosz diktátum lett”, és Süli János csapata vért izzad, hogy „vállalhatóan manőverezzen a szerződéses keretek között, de egyre jobban látszik, hogy lehetetlen, így a projekt jogi, műszaki értelemben összeomlik”. Mártha Imre szerint a helyzet kezelése Süli János felelőssége.
2. Engedélyeztetés
Az oroszok – Mártha Imre szerint – képtelenek európai uniós jogi környezetben atomerőművet engedélyeztetni, és az ehhez szükséges dokumentációt, terveket elkészíteni. A gyenge szerződés itt is megbosszulja magát: több tízmilliárd forinttal nőnek a költségek.
3. Gyártási szabványok
A beszállító orosz cég, a Roszatom nemcsak az engedélyeztetésben, a gyártásban sem tudja majd az uniós szabványokat – „drága és extra erőfeszítések nélkül” – betartani. Mártha Imre levelében úgy fogalmaz,
mit kezdjünk egy mutatós, ámde orosz szabványok szerint felépített atomerőművel, amit itthon az EU-ban nem lehet majd jogszerűen üzemeltetni? Kilépünk az EU-ból, hogy be lehessen kapcsolni?
4. Magyar közvélemény, lakossági, társadalmi támogatottság
Az energetikai szakember szerint óriási a szakadék Paks I. és Paks II. társadalmi támogatottsága között,
bármilyen kis szikra elegendő ahhoz, hogy egy hangulathullám elsodorja a beruházást. Minél később következne be ilyen, annál nagyobb lenne a Bős–Nagymaros-jellegű kár és veszteség.
5. Gazdaságosság
A 2012–2014-es piaci elemzések már nem irányadóak, a Paks II. által termelt áram költsége magasabb lesz a tervezettnél, ezért újra kell számolni az üzleti tervet.
Mártha Imre arról is ír, hogy a jelenlegi erőmű legalább 60 évig biztonságosan üzemben tartható, „Paks I. üzemidejét a 2040-es évekig ki lehet tolni”, és ezt a minimális befektetést igénylő, „aranyesőt” jelentő üzemidő-többletet nem kihasználni több mint gondatlanság lenne”. Viszont, ha együtt működik a két erőmű, akkor az így létrejövő többletet lehetetlen volna eladni az árampiacon. A szakember hozzáteszi, arra gondolni sem mer, hogy „valaki azért akarná leállítani Paks I.-t, hogy Paks II. korábban beférjen a villamosenergia-rendszerbe, hiszen az hazaárulás lenne”.
Probléma az is, hogy nincs elég képzett szakember sem Magyarországon, sem a Roszatomnál, „ami az építkezést, párhuzamos üzemeltetést tovább drágítja”. Ráadásul szerinte a párhuzamos üzemeltetés kapcsán megtévesztő az új erőmű szabályozhatóságára hivatkozni,
ez olyan, mint az új 435 lóerős MTZ traktorral Forma–1-es versenybe nevezni.
Gond, hogy nincs és nem is lesz megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű víz a Dunában Paksnál, ezért „azonnal át kell terveztetni a Paks II.-terveket”, még mielőtt „egy újabb Duna-kör jellegű környezetvédelmi mozgalom” indul el – figyelmeztet Mártha Imre. Egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy a megújuló villamos energia termelését nem szabad a paksi beruházással szembeállítani, mert „10-15 éven belül a megújuló termelés több szezonban és napszakban ki fogja szorítani a rendszerből Paks II.-t”.
Írását úgy összegzi, hogy
a Paks II. projektet becsukott szemmel folytatni a jelenlegi műszaki, pénzügyi tervek alapján, az aláírt orosz–magyar szerződések keretében, társadalmi támogatás hiányában szakmai dilettantizmus lenne.
Ezért javaslatai a következőek:
Süketek párbeszéde?
Kerestük a volt MVM-vezetőt, Mártha Imre azt mondta, valóban ő írta a levelet, és reméli, annak lesz foganatja. Emlékeztetett, 10 éve folyik a paksi bővítés előkészítése, „most érkezett el az a lélektani pillanat, amikor még lehet változtatni, amint megindul a betonozás, a gödörásás, már nem lehet”. Ezért írt most a miniszternek.
Úgy véli, azokkal a problémákkal, amelyeket levelében felsorolt, minden bizonnyal Süli János is tisztában van. Ő csak szerette volna megkönnyíteni a dolgát azzal, hogy felhívja erre a figyelmét.
Naiv vagyok, azt gondolom, minden szakmai vita előrébb viszi a dolgot. Lehet velem egyetérteni vagy nem egyet érteni, de legalább beszéljünk a paksi bővítésről
– mondta.
Mártha Imre 2002-től több mint nyolc évig töltött be vezetői pozíciókat a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél, 2009-ben ő nevezte ki a Paksi Atomerőmű élére Süli Jánost, aki 1985-től 2011-ig dolgozott az erőműben, és akiből tárca nélküli miniszter lett 2017 tavaszán. A levelet Mártha november 5-én küldte el Sülinek, aki másnap telefonon fel is hívta, és baráti beszélgetést folytattak. Hogy pontosan miben maradtak, nem tudni. Kerestük a paksi beruházásért felelős tárca nélküli minisztert, aki egy mondatban reagált. "Személyes hangvételű, baráti levélnek tartom az üzenetet".
A levelet teljes terjedelmében itt olvashatja:
Mártha Imre levele Süli Ján... by on Scribd
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat. Vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.