Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Nincs az a kormányzati rezsicsökkentés, amelynél ne lenne jobb üzlet az energetikai korszerűsítés: a rezsi kétharmadát, sőt akár háromnegyedét is meg lehet spórolni felújítással, így – évi félmillió forint körüli rezsivel számolva – akár 8-10 év alatt meg is térülhet a többmilliós kiadás. Ráadásul a korszerűsítés a házak és lakások piaci értékét akár 25-30 százalékkal is felviszi.
Az energetikai korszerűsítés költségei – a szigetelés, a fűtés és a hűtés modernizálása, illetve a nyílászárók cseréje – akár csökkenthetők is, ha a beruházást és a munkafolyamatokat előre megtervezik, valamint a munkálatokat nem a csúcsidőszakra ütemezik, például nem a nyár elejére a légkondicionáló megvásárlását és beszerelését.
Passzív ház. tetőszigetelése. A vastagabb jobb
Túry Gergely
A felújítás legfontosabb eleme a szigetelés, illetve a nyílászárók cseréje: a klímaberendezések hatékonyságát akár negyven százalékkal is megemelheti a falak megfelelő szigetelése. Ahogy egyre forróbbá válnak a nyarak, úgy nő az ideálisnak tartott szigetelési vastagság is: korábban a szakemberek elégségesnek tartották a tíz centimétert, újabban már inkább a 15 centiméteres vastagságot tartják kielégítőnek a legalább 30 centiméteres külső falakon.
Az is fontos, hogy csupán a teljes korszerűsítésnek van igazán értelme: csak akkor érhető el valódi hatékonyságnövekedés, ha a lábazatot és a tetőt sem hagyják ki az átalakításból. Átlagos méretű lakóház esetében a külső falak utólagos szigetelése a felhasznált anyagtól függően 1-1,5 millió forintba kerül; ennek során az iparosok általában polisztirollal vagy kőzetgyapottal vonják be a falakat.
A tetőterekben jelenleg leginkább üveg-, illetve kőzetgyapottal dolgoznak, ám az épületek szigetelésével foglalkozó Kerti Gábor, a homlokzatihoszigeteles.hu nevű honlap tulajdonosa szerint hamarosan a géppel befújt purhab lesz a legnépszerűbb megoldás: ez az anyag öntartó, s egy évtized múlva is megőrzi hőszigetelő képességét. Bár kétszer annyiba – négyzetméterenként 4000 forintba – kerül, mint a hagyományos szigetelőanyagok, a minőségi különbség miatt megéri a drágább anyagot használni. A korszerűsítés után viszont nagyobb figyelmet kell fordítani a rendszeres szellőztetésre: a penészesedést okozó pára ugyanis már nem fog a rosszul szigetelő ablakkereteken, illetve az ajtók alatt a szabadba jutni.
A gépészeti elemek korszerűsítése is fontos feladat, a geotermikus fűtéssel 30-35 százalékos, a kondenzációs kazánnal 10-15 százalékos fűtésszámla-csökkenés érhető el. A hatékonyságot az okostermosztátok telepítésével lehet növelni: jelentősen csökkennek a kiadások, ha a hűtés és a fűtés helyiségenként szabályozható. Az otthonok kiokosítása egyébként mindenképpen további megtakarítást eredményez: a nap mozgásához idomuló árnyékolóknak és redőnyöknek köszönhetően látványosan csökkenhetnek a hűtési költségek.
A lakás és családi ház energetikai korszerűsítésének másik pozitív hozadéka az, hogy jelentősen megnő az ingatlan piaci értéke. A statisztikák szerint a felújított budapesti panellakások 391 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagára 15 százalékkal magasabb, mint a felújítandóké, s a különbség még nagyobb a téglából épült lakásoknál: az ott mért 611 ezer forintos négyzetméterár átlagosan 30 százalékkal magasabb, mint a modernizálás előttieké. Az ingatlan.com internetes ingatlanközvetítő oldalon közzétett adatok szerint a vásárlók a magasabb ár ellenére is sokkal nagyobb arányban választják a modernizált otthonokat: 25-35 százalékkal többen keresnek felújított otthont, mint felújítandót.
Energetikai szempontból mindenképpen a passzívházak számítanak a legjobb megoldásnak. Ezek olyan épületek, amelyek hatékonyan és jelentős gépészeti közreműködés nélkül hasznosítják a környezetükben lévő hőenergiát. A szakemberek szerint a passzívház fűtésienergia-igényének egyik harmadát a nyílászárókon át érkező napenergia, a másikat a bent tartózkodó személyek és a használati berendezések hőleadása, a harmadikat pedig a fűtési rendszer adja. Ez azt jelenti, hogy egy passzívház fűtésienergia-igénye körülbelül tizede egy hasonló méretű, hagyományos épületének. Bár a passzívházak építési költsége több, mint a hagyományosaké, a sokkal alacsonyabb üzemeltetési költségeknek köszönhetően 15-20 év alatt megtérül a befektetés.
A korszerűsítést megkönnyíti, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítási konstrukciók révén mindenki számára elérhetővé válik a betett összeg harminc százalékának, legfeljebb évi 72 ezer forint állami támogatásnak az igénybevétele. S megjelentek azok az ajánlatok is, amelyek a napelemtáblákat hozzák elérhető közelségbe: több bank, illetve áramszolgáltató ajánl kamatmentes hitelt a fotovoltaikus villamosenergia-termelő rendszerek megvásárlásához és felszereléséhez.
Fülöp Máté
A napelemtáblákkal általában teljes egészében kiváltható a villanyszámla, sőt akár pénzt is lehet keresni a többletenergia visszatáplálásával hálózati rendszerbe (igaz, az így keletkezett jövedelem után adózni kell). A legkorszerűbb rendszerekben már a félárnyékban lévő táblák is elegendő energiát termelnek az épület – vagy akár az elektromos autó töltéséhez szükséges – villamosenergia-igény kielégítéséhez.
