Leiskolázta a hazai szponzorokat és rendezvényszervezőket az idei Gyerekszigeten a multinacionális biztosítótársaság. A Generali finanszírozásában a budapesti Hajógyári-szigeten immár hatodik éve több száz ingyenes és cseppet sem bugyuta programmal várták a gyerekeket négy júniusi hétvégén. A néhány fizetős attrakciónak is elfogadható árat szabtak, beleértve az enni- és innivalókat.
Különösen szembeötlő volt ez azok után, hogy a május végi gyermeknapon Budapesten szinte minden a szülők megkopasztásáról szólt. Bár a főváros és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat városligeti rendezvényét is ingyenesnek hirdették, még a tűzoltóság standjánál is ötszáz forintba került a tűzoltás, a területre beengedett magánszolgáltatók tarifáiról nem is beszélve. Hasonló lehúzásokról számoltak be a budai Millenárison ugyancsak ingyenesként meghirdetett, bár magánszponzor által szervezett gyereknapi rendezvényen. De hol maradtak ezekről az eseményekről Mészáros Lőrincék?
Mesés profitokat markoltak fel a kormányhoz közel álló vállalkozók a 2017-es gazdasági tevékenységükkel, a többségük azonban messze nem ilyen arányban veszi ki a részét a társadalmi felelősségvállalásból. A május végén esedékes alapítványi beszámolók szerint az össztűz alatt álló Soros György tavaly újabb 21,3 milliárd forinttal támogatta a Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány tevékenységét, amelyet a kormányzati propaganda persze nem tart üdvözlendőnek. A Nyílt Társadalom alapítványok fókuszában világszerte az oktatás és az azzal kapcsolatos kutatás áll, amire az Orbán-kormány az idén és jövőre is kevesebbet költ GDP-arányosan, mint az előző kormány a válság időszakában, például 2009-ben. Nem beszélve arról, hogy Soros éppen azokat az emberi jogi vagy kulturális tevékenységeket pártolja, amelyeket a Fidesz igyekszik korlátozni. A Soros-alapítvány 2017-ben összesen 22,7 milliárd forintot költött el a Magyarországon bejegyzett alapítványon keresztül – ezt az összeget a legnagyobb vállalatok és vállalkozók jótékonysági szervezetei meg sem közelítették.
Túry Gergely
A legprofibbnak kétségtelenül az OTP Bank és elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor tűnik. Alapítványaik már évek óta működnek, jól körülhatároltak a célcsoportok, és még az éves kötelező beszámolókat is időben nyilvánosságra hozzák. A bankár, akinek az idén már 320 milliárdra taksálták a vagyonát, eddig 2,5 milliárd forintot pumpált a Csányi Alapítványba, amely tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket igyekszik támogatni és lehetőség szerint egészen a diploma megszerzéséig elkísérni. Az alapítvány az ország hat pontján hozott létre közösségi házat, a legutóbbit tavaly áprilisban Mohácson adták át, néhány nappal az után, hogy a milliárdos – az állam által is agyontámogatott – vágóhídja megkezdte tevékenységét a városban. Cserébe Orbán Viktor kormányfő is tetszeleghetett a megnyitón, csakúgy, mint az alapítvány éves rendezvényein. Egy szegedi kommentelő epésen meg is jegyezte az egyik ilyen eseményről szóló tudósításához, hogy Csányinak inkább a minimálbérnél magasabb fizetéseket kellene adnia a Pickgyárában, és akkor nem lenne annyi hátrányos helyzetű gyermek.
Az Életút-program mindenesetre valóban átfogó megoldást próbál találni a nehéz sorsú fiataloknak. Még arra is gondol, hogy időnként a programba bevont fiatalok testvérei is részesülhessenek a különböző juttatásokból, élményekből. Az OTP Bank pedig szinte minden nagyobb rendezvényen jelen van (a gyengére sikerült városligeti gyermeknap szponzorai között is ott volt). A cégcsoport 2016-ban összesen 2,4 milliárd forintnyi adományozásról számolt be, alapítványainak zászlóshajója, az OTP Fáy András Alapítvány pedig tavaly már egymaga bő 1,5 milliárd forintot költött a diákok pénzügyi kultúrájának fejlesztésére. Persze úgy nem nehéz, ha ebből 878 millió forintot az állami büdzsé áll. Tavaly áprilisban egy kormányhatározat 2017–2018-ra összesen 3,1 milliárd forintot különített el a bank oktatási központjának projektjeire.
Jóval szerényebb a közösségi szerepvállalása az elmúlt években zuckerbergi növekedési pályára állt Mészáros-csoportnak és a felcsúti milliárdos szárnysegédjének, a Duna Aszfaltot tulajdonló Szíjj Lászlónak. A Mészáros és Mészáros Kft. tulajdonosa 2017-ben 3,7 milliárd forint osztalékra tett szert, a Mészáros gyerekek építőipari cége 750 millió forintra, a Duna Aszfalt tulajdonosa pedig 12 milliárd forintot vehetett ki abból a cégből, amely többnyire állami megrendelésekre dolgozik. Mészáros Lőrinc elindult ugyan a profi jótékonykodás útján, 2016-ban létrehozta alapítványát, ám ez az első teljes évében csak Felcsútra és a környező öt településre koncentrált. Patronáltjai olyan helyi diákok közül kerülnek ki, akik felsőoktatási intézményekbe járnak. A Mészáros Alapítvány 2017-ben 220 millió forintot kapott az alapítótól, a summából 73 millió forintot használt fel. Így a támogatáshoz szükséges pénz nem egész egy munkanap alatt összejött, hiszen a kormányfő barátjának vagyona tavaly óránként mintegy 11 millió forinttal nőtt.
| Bőkezű amerikai dollármilliomosok |
Az amerikai milliárdosok bőkezűsége a XX. század fordulójának aranykorát idézi, amikor az USA felemelkedése során meggazdagodott Andrew Carnegie, John D. Rockefeller és társaik a nevüket viselő alapítványok egész sorát hozták létre, koncertpaloták és könyvtárak épültek. És a két korszak abban is hasonlít, hogy a reálgazdaságot hajtó és a vagyonokat létrehozó technikai forradalom szélesre nyitotta a jövedelmi ollót az USA társadalmában. Tovább a cikkre. |
Orbán Viktor a Csányi Alapítvány egyik rendezvényén már 2012-ben megmondta: „fontos, hogy a nemzeti tőkések ne akarjanak politikai hatalmat, a milliárdosokra nem a kormányban van szükség”, hanem – mint hozzáfűzte – a társadalmi felelősségvállalásban. A Duna Aszfaltnál a tulajdonosoknak kifizetett 12 milliárdos osztalék mellett az idén eddig 19 millió forint jutott gyermekek támogatására. A cég a HVG érdeklődésére közölte, hogy a Kárpátaljai Szövetség kéthetes balatoni táborát finanszírozta több száz kárpátaljai hadiárva és hadiözvegy, illetve rászoruló gyermek számára.
Túry Gergely
Kiterjedtebb jótékonysági tevékenységről számol be honlapján a Market Zrt., amely a kormányfő egy másik barátjának, Garancsi Istvánnak a birtokában van, és tavaly bő hatmilliárdos adózott eredményt ért el. A vállalat az elmúlt években egyebek között a beteg gyermekeknek élményterápiát nyújtó Bátor Tábor Alapítványt vagy a lakótelepi gyermekszegénység ellen küzdő Jövőbarát Alapítványt támogatta, valamint iskolai játszótereket újított fel. Szórványosan a közbeszerzések másik éllovasa, a West Hungária Bau (WHB) is adakozik. A kormányfő veje, Tiborcz István éppen a WHB tulajdonosának, Paár Attilának adta el a közvilágítási projektjeivel botrányokba keveredett cégét, az Eliost. Annak azonban semmi jele sincs – a HVG kérdésére sem válaszoltak –, hogy Tiborcz vagy ingatlanfejlesztő cége, a BDPST jótékonykodna. Pedig tavaly a BDPST-nek is bő négymilliárd forint volt a profitja.
Nincs válasz és információ azokkal a kommunikációs cégekkel kapcsolatban sem, amelyek az állam több tízmilliárd forintos reklámköltését kezelték, holott egyenként százmilliós nagyságrendű nyereségre tettek szert. Andy Vajna és Habony Árpád sem veri nagydobra, hogy jótékonykodna, bár lehet, hogy ez csak a szerénység jele. Holott a nyilvánosságnak és az átláthatóságnak kifejezetten jótékony hatása van magára az adakozókedvre is. Erre az egyik legjobb példát a Prezi nyújtja. A globálisan is sikeres Prezi egyesülete, a Bridge Budapest elsősorban a felsőoktatásban részt vevő tehetséges diákokat támogatja. Beszámolójában pedig tételesen felsorolja az adományozókat, és el is számol az összegekkel. Ebből derül ki, hogy az amerikai Prezi Inc. mellett például a fesztiválrendező Gerendai Károly is dotálja tevékenységüket.
A hazai adakozók körében a legnagyobbak között van az idén elhunyt Demján Sándor és családja is, igaz, a Demján Alapítvány 2017-ben Csányi alapítványát támogatta a legnagyobb összeggel, 40 millió forinttal. A Prima Primissima Alapítványt pedig 2013 óta már az OTP Bank gondozza, Demjánnak csak a közönségdíj finanszírozása maradt. Wáberer György pedig, aki 84 milliárd forintra becsült vagyonával jelenleg a 11. leggazdagabb magyar üzletember, éppen tavaly decemberben hozta létre alapítványát egymilliárdos vagyonnal. Elsődleges célja a hátrányos helyzetűek, köztük például beteg vagy szegény sorsú gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése. A kormány által sokat bírált multinacionális cégek mindenesetre könnyedén felveszik a versenyt ezekkel az évente néhány százmilliós jótékonykodásokkal. A Strabag például, amelynek 2017-ben 3 milliárd forint volt az adózott eredménye, azt a tájékoztatást adta a HVG-nek, hogy tavaly százmillió forintos nagyságrendben költött magyarországi gyermekekre. A Generali alapítványa pedig 459 millió forintot fordított jótékonykodásra, ezen belül 51 milliót kifejezetten gyermek- és ifjúságvédelemre.
SZABÓ YVETTE
A cikk a HVG hetilap 2018/26. számában jelent meg.
