Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
„A „Jó Állam”mutatója, hogy nem a kivéreztetett önkormányzatoknak, képviselőknek, polgármesternek kell a hozzájuk fordulóknak gyógyszert, pelenkát, tápszert, kenyeret venniük” – írja a Magyar Államkincstár Csongrád megyei vezetőjének címezve Molnár Róbert, aki több polgármesternek is elküldte az írását, amely szerkesztőségünkhöz is eljutott. Kübekháza polgármestere szerint a "Jó Állam" mutatója az is, ha az ország vezetői nem bitorlói és kiskirályai országnak, hanem alázatos közszolgái, akiknek feladatuk, nem az "ASP"-névre keresztelt kémprogram ránk telepítése – mintha mi kis önkormányzatok lopnánk szét az országot –, hanem a kicsik, az elesettek segítése.
Az ASP azért kerülhetett bele a szövegbe, mert az Államkincstár azzal kereste meg az önkormányzati vezetőket, hogy a néhány év alatt lépcsőzetesen minden önkormányzatnál bevezetett könyvelési rendszert pályázati pénzből tovább fejleszthessék. A program (ASP 2.0 projekt a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program) támogatás feltételeinek része, hogy a szervezet, információkat gyűjt a tevékenységei hasznosulására, hatásaira, és az érintett célcsoport elégedettségére vonatkozóan.
Az ASP lényegében egy informatikai rendszer, amely összekapcsolja az önkormányzatokat az Államkincstárral, az állammal. 2016-ban, amikor a rendszer, kötelező bevezetése tervezetként felmerült, akkor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult. Azóta lépcsőzetesen már csatlakoztak a rendszerhez az önkormányzatok, főként a kisebb településeken nem kevés problémát okozva. Tavaly januárban a Csongrád megyei Csanádpalota csődközeli helyzetbe lavírozta magát, aminek részben az informatikai rendszer bevezetése, a hozzáértő szakemberek hiánya okozta.
A legtöbb kistelepülés nehezen birkózik az új rendszerrel, Molnár Róbert pedig azért nevezte kémprogramnak, mert lényegében egy település minden lépése lekövethető vele. Kübekháza ezért nem is tölti ki a kérdőívet, igaz, az nem is kötelező.
Molnár Róbert szerint a „Jó Állam”ismérvei, hogy vezetői nem lopják szét az államot, a szakmaiságot nem írja felül alantas politikai szándék, a társadalomnak van jövőképe és nem plakátokról tudja meg, hogy jól él. Az is a „Jó Állam” ismérve, hogy a törvénytervezeteket nem ügyvédi irodákban, ötletszerűen gyártják, és fércelgetik kényük-kedvük szerint, hanem az alapos szakmai előkészítő munka, amelybe pl. akár a kis falvak önkormányzatait is bevonják.
Végül a polgármester ezzel búcsúzik:
„Tekintettel, hogy ezekre az égető kérdésekre nem tér ki a kérdőívük, ezért feleslegesen nem töltöm vele az időmet, de levelemet nyugodtan továbbíthatja a 'Jó Állam' mutatóit vizsgálgatóknak, és a feletteseinek, hogy tudják meg azt, mit gondol egy renitens, a jelen helyzettel azonosulni nem tudó és nem akaró falusi polgármester a 'Jó Állam' mutatójáról!”
Több polgármestert megkerestünk, hogy milyen válaszokat adtak az Államkincstártól kapott kérdésekre, de a pár nappal ezelőtt kapott levelet a legtöbben még nem is olvasták el. Az informatikai rendszert azonban a legtöbb településen bonyolultnak tartják.
