Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Szikrákat szórt a cukrászda eladójának szeme arra a kérdésre, mit tud róla, tényleg megszűnik-e a boltjának is helyet adó Récsei Center bevásárlóközpont. „Igen, kell a kormánynak” – hangzott a válasz, és nem is nagyon kellett további kérdésekkel ösztökélni, már panaszolta is, hogy azt sem tudják, mikortól, hogyan, pedig egy komplett cukrászüzemet is felépítettek az egykori buszgarázs mindent elnyelő csarnokában.
„De hát a kis hal nem tud mit csinálni a nagy hallal szemben”
– sommázta beletörődését, hogy üzletüknek más helyet kell keresni. Ha tudta volna, hogy a történetben egyszer már egy másik Kis Hal is felszínre került!
A kormánynak valóban kellett a Récsei. Közvélemény-kutatást nem végzett ugyan a zuglóiak körében, hogy ők mit szólnak hozzá, de az ügybe vetett szokásos hitével és magabiztosságával december 27-én felszólította a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy a Récsei Holdings Kft. vegyen részt a bevásárlóközpont ingatlanjának sportcélú hasznosításában, mégpedig a Nemzeti Korcsolyázó Központ részeként.
Nem túl sokan tudhatták, hogy ezt joggal teszi, ugyanis a Cégközlönyben csak január 15-én jelent meg, hogy a vállalkozásnak és vele az ingatlannak december közepe óta új tulajdonosa van: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
A Récsei Holdings felügyelőbizottságába december 15-étől az a Fiák István ült be, aki a Fidesz korábbi frakcióvezetőjének, Kósa Lajosnak a barátja. Fiák a Kósa család ügyvédje, és a Kis Hal Kft.-n keresztül másfél éven át a csengeri örökösnőként elhíresült Szabó Gáborné üzlettársa volt.
Vitathatatlan persze, hogy Fiáknak van keresnivalója a zuglói projektben, hiszen a Kósa Lajos elnökletével működő Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség elnökségének tagja. A Récsei Holdings megújult felügyelőbizottságának tagja a volt sportriporter, sportdiplomata Schulek Csaba is, aki tavaly május óta az évente 1,5 milliárd forintból gazdálkodó szövetség ügyvezető igazgatója. Elődje, Orendi Mihály ugyanis az örökösödési botrány után nem indult újra a posztért. Orendi – a Kis Hal mellett – ugyancsak Szabóné üzlettársa volt, közös cégük, az Észak-atlanti Pénzügyi Befektető Kft. novemberben tűnt el a cégjegyzékből, kényszertörléssel.
A HVG érdeklődésére most Schulek magyarázta el, hogy
hanem egy több ezer néző befogadására alkalmas jégcsarnokot alakítanak ki az épületben. A környékbelieknek és a bevásárlóközpont bérlőinek valóban hiedelmekre kellett hagyatkozniuk, hiszen a mai napig nem kaptak tájékoztatást a tervekről. A csarnok eddig egy izraeli befektetőcsoport birtokában volt, amely 2003-ban jutott hozzá az ingatlanhoz. 2004-re felújította, majd egy lakóparkot is felhúzott mellette. Az István Park 800 otthonának lakói most kezdenek ráébredni, hogy lépésnyire lévő boltjaik, fitnesztermük, játszóházuk és csevegésre használt cukrászdájuk eltűnik. Január 17-én petíciót is fogalmaztak a Nemzeti Sportközpontoknak, egyelőre hiába.
Schulektől sem számíthatnak részletesebb válaszra, hiszen az ügyvezető igazgató a HVG-nek is azt hangsúlyozta, hogy a korcsolyázószövetség kizárólag sportszakmai kérdésekben jut szerephez, például hogy milyenek egy edzés vagy a versenyzés ideális körülményei.
Ennek némileg ellentmond, hogy a májusi közgyűlésen Kósa azzal búcsúztatta Orendi Mihályt, hogy továbbra is támaszkodhatnak a tudására, hiszen egyrészt az elnökség tagja marad, másrészt a korcsolyázóközpont beruházásának „az egyik döntéshozója”. Az is elhangzott, hogy az egyeztetések heti rendszerességgel zajlanak, a résztvevők Kósa, Orendi és Schulek, valamint két edző, ifj. Telegdi Attila, az immár olimpiai bajnokokat is adó gyorskorcsolya-ágazat sportigazgatója és az örmény származású Vardanjan Gurgen, a műkorcsolya-sportigazgató.
Ráadásul Orendi sem maradt céges pozíció nélkül. A szövetség december 1-jével – tehát két héttel az előtt, hogy az államé lett az ingatlan – új nevet adott rendezvényszervező cégének, amely így Récsei Üzemeltető Kft. lett. Fiák István ennek a vállalatnak a felügyelőbizottságában is tag, és mellette kapott helyet Orendi Mihály. A cég vezetésével Nunkovics Martint, a Fidesz-frakció ifjú, 27 éves munkatársát bízták meg.
Schulek erről a vállalatról azt mondta, hogy a szövetség majdani üzemeltetői szempontjait képviseli a korcsolyázóközpont tervezése és kivitelezése során. A szövetség „az elvégzett munkával arányosan” díjazza az ügyvezetőt, a felügyelőbizottsági tagok viszont nem kapnak pénzt – mondta a HVG-nek. Más kérdés, hogy a Récsei Holdings új alapító okiratán Fiák ügyvédi irodájának pecsétje szerepel, amit pedig vélhetően nem ingyen osztogatnak. Ezt a pecsétet nyomták a Kósa család új vállalkozásának, a Bászna Gabonának a társasági szerződésére is, amelyben a Fidesz-képviselő édesanyja néhány százalékos tulajdonrésze mellett a politikus testvére, Kósa Karolina, a Debreceni Egyetem intézetvezetője ötödrészben érdekelt.
Azt egyelőre senki sem válaszolta meg, mennyibe került az államnak a Récsei megvásárlása. A 100 méter hosszú és 72 méter széles műemlék csarnoknak az a különlegessége, hogy az 1930-ban készült buszgarázs közbenső alátámasztás nélkül épült. Már a nevében is a történelmet hordozza, hiszen egy Budapest ostromában elhunyt kalauz, Récsei Imre emlékére nevezték el 1948-ban.
XXI. századi története pedig a közelmúlt jegyeit viseli magán. A BKV az eladósodottsága miatt vált meg az épülettől, a most távozó izraeliek pedig a válság éveiben egyszer már csődbe mentek, a hitelező MKB Banktól követeléskezelőkhöz került sokmilliárdos adósságuk, így kész csoda, miként tudták 2017-ben kimenekíteni az ingatlant a Récsei Holdingsba. De bevásárlóközpontként legalább nem romlott az épület állapota. Igaz, építészeti különlegességét kívülről és belülről is agyoncsapták: nyakára építették a lakóházakat, és teletömték boltokkal meg galériával.
A Récsei értéke mindenesetre legalább kétmilliárd forint, és az új állami tulajdonosnak még a hosszú távra elkötelezett bérlőkkel is meg kell állapodnia. Kérdés, mennyire sürget az idő. Kósa tavaly májusban úgy fogalmazott, remélhetőleg 2019-ben már elkezdődhet a korcsolyázóközpont építése. A HVG azonban úgy tudja, az év végéig legjobb esetben a tervek készülnek el, és csak az után indulhat az eredetileg 43 milliárd forintra taksált, de azóta a Récseivel is bővített komplexum építése. Ez utóbbiban a tízezres jégcsarnok mellett egy sporthotel, irodák, edzőtermek, uszoda, étterem és konferenciaterem is helyet kapnak a Puskás Ferenc Stadion betonkolosszusának árnyékában.
SZABÓ YVETTE
