Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Ahogy azt korábban a hvg.hu megírta, még az Európai Bizottság által javasolt összegnél is kevesebb uniós összeg juthat Magyarországnak, ha elfogadják a soros finn elnökség Európai Uniónak benyújtott javaslatát. Helsinki a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 1,07 százalékát, azaz 1087 milliárd eurót javasol a 2021 és 2027 között az uniós kiadások fő összegének.
Ez majdnem kereken 50 milliárd euróval elmarad az Európai Bizottság eredeti javaslatától, ami már egyébként sem tetszett egy sor tagállamnak, különösen Magyarországnak. Főleg azért, mert míg Brüsszel 24 százalékkal csökkentette volna az általunk lehívható felzárkóztatási támogatások összegét 2014-2020-hoz képest, addig a finn elnökség 27 százalékkal.
A Bruxinfo most azt is kiszámolta, összegben kifejezve mennyivel csökkenne a "nemzeti boríték. Az Európai Bizottság javaslata 17,9, míg az elnökségé 17,2 milliárd euróra csökkentené a magyar kohéziós keretet, azaz 700 millió euróval kevesebb jutna Magyarországnak, írja a bruxinfo.hu. Úgy, hogy a brüsszeli 17,9 milliárd már eleve 5,7 milliárd euróval kevesebb, mint a 2014-2020-as időszakban. Tehát tulajdonképpen 6,4 milliárd euróval (2100 milliárd forinttal) jutna kevesebb, mint a most zajló időszakban.
Hogy pontosan mi magyarázza a csökkenést, arról egy korábbi cikkünkben írtunk.
A finn elnökség néhány napja bemutatott 51 oldalas tárgyalási kerete képezi az állam- és kormányfők vitájának alapját a csütörtök esti munkavacsorán, amely a politikai szintű pénzügyi alkudozások első, de nem utolsó felvonása lesz.
