szerző:
hvg.hu

A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.

Még a bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Ezt a féléves soros elnökséget adó Finnország terjesztette be a jövő heti EU-csúcs elé, a legfontosabb szám pedig ez:

1,07%.

Helsinki szerint a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) ekkora hányadát kellene befizetni a brüsszeli kasszába (hivatalos nevén ez a kötelezettségvállalás, a tényleges kifizetést ennél valamivel alacsonyabb szintre tervezik – összegben ez nagyjából egymilliárd eurót jelent a 27-ek számára, 2018-as árakon).

Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3%), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság által tavaly májusban beterjesztett eredeti költségvetési javaslatban szerepelt.

Hogy mi magyarázza a csökkenést? Az, hogy a nagy befizetők továbbra sem szeretnének 1 százaléknál többet fizetni. Elsősorban az EU legnagyobb gazdaságának, Németországnak a vezetése korlátozná a hozzájárulást: bár Berlin a tárgyalások kezdetekor még bőkezűnek bizonyult, ám azóta gyakorlatilag leállt a GDP-növekedés az országban, ez pedig a szigorú gazdálkodáshoz szokott Merkel-kormányzatot is óvatosságra inti.

Arra pedig még egyszerűbb a magyarázat, miért nem elég a mostani hozzájárulás: a britek kilépésével egyik legfontosabb befizetőjét veszíti el az unió (nem véletlen, hogy miért folyt olyan komoly harc a Brexit-tárgyalások során azért, hogy 2020 végéig, vagyis a 2014-2020-as finanszírozási időszak lezárultáig London megfizesse azt, amiről még 2013-ban megállapodtak a tagállamok). A brit befizetés kompenzálására szolgálna a plusz, a bizottság és az EP is pártolná ugyanakkor egyéb források bevonását. A finn elnökség ezt két formában tartja elképzelhetőnek: egyrészt a nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj létezik nálunk is, a változás az lenne, hogy a bevételből az EU is részesedne), illetve az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének.

Magyarország ezt épp annyira elutasítja, mint a források csökkentését, márpedig a bizottság erre több szinten is javaslatot tett. Egyrészt a hagyományos tételek arányát csökkentené újabb célok támogatására. (A magyar kormány nyelvén: migrációra fordítaná.) A finn javaslat ebben visszakozik, vagyis a felzárkóztatási támogatások és a közös agrárpolitika arányaiban kicsivel több pénzt kaphat, mint a brüsszeli terv alapján. Előbbi aránya a mostani tárgyalási dokumentum szerint 29,7 százalék lehet, agrártámogatásokra pedig az MFF 30,7 százalékát fordíthatják. (Jelenleg utóbbi 35,4 százalékot tesz ki.)

Nem lehet azonban nagy az öröm a Karmelita-kolostorban, Helsinki ugyanis a másik brüsszeli „megszorítást” tovább erősíti. A brüsszeli terv alapján Magyarország a 2014-2020 között számára biztosított strukturális támogatásokhoz képest 25 százalékkal kevesebbet kapna – azért ennyivel, mert ez a vágás felső határa. A finnek ezt a felső határt 27 százalékban húznák meg.

Egyetértenek viszont a bizottságnak egy másik szigorításával, amely egy adott projekten belül csökkentené az uniós finanszírozási hányadot. A nemzeti társfinanszírozás aránya jelenleg alapesetben 15 százalék, ezt 30 százalékra emelné mind a finn elnökség, mind a bizottság. Vagyis például egy egymilliárdos támogatásból 150 millió helyett 300 milliót kellene biztosítania az államnak egy 100 százalékban támogatott fejlesztésnél.

És jó eséllyel az sem fog tetszeni a kormánynak, hogy a finnek – ahogy az eddig sem volt kétséges – támogatják a források jogállamisághoz kötését. Jó hír, hogy a javaslat szerint ez a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetén, pontos kritériumok alapján és egyedi esetekben történne. Egy további kötelezettség is fontos lehet: ahogy a bizottság, úgy az elnökség is azt javasolja a tagországoknak, hogy a felzárkózási források (tehát az országoknak felkínált források) legalább 25 százalékát fordítsák a párizsi klímacélok teljesítésére.

Vélhetően nem csak a magyarok – és több más közép- és kelet-európai, nettó kedvezményezett ország – nemtetszését fogja kivívni a javaslat, de az Európai Parlament is aligha fog lelkesedni. A testület korábban a nemzeti jövedelem 1,3 százalékánál húzta meg a nemzeti hozzájárulások minimális határát.

A mostani javaslatról a jövő heti EU-csúcson kezdődhet a vita, ám az országok már jócskán el vannak késve. A bizottság tavaly még abban reménykedett, hogy a májusi EP-választás előtt már megszületik a kompromisszum, ehhez képest – főként a Brexit elhúzódása miatt – az állam- és kormányfőkig érdemben még el sem jutott az unió legnagyobb, hétévente megrendezett alkudozása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Havi egyszer kellene csak beszedni az új fogamzásgátló tablettát

Havi egyszer kellene csak beszedni az új fogamzásgátló tablettát

Dés László és Balogh Kálmán is Prima Primissima Díjas lett

Dés László és Balogh Kálmán is Prima Primissima Díjas lett

Nem érzi korrektnek menesztését az FKF-vezér

Nem érzi korrektnek menesztését az FKF-vezér

Elő a sílécekkel: megnyitott az eplényi síaréna

Elő a sílécekkel: megnyitott az eplényi síaréna

A mesés Esterházy-kincseket Ausztriában jobban megbecsülik, mint nálunk

A mesés Esterházy-kincseket Ausztriában jobban megbecsülik, mint nálunk

Elindult a hibridek gyártása a magyar Audinál

Elindult a hibridek gyártása a magyar Audinál