Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Olyan lapok is lehozták a hírt, mint a The Washington Post és a New York Times.
Több nagy nemzetközi médium is átvette az AP hírügynökség hírét arról, hogy vissza kell hívni a Forbes Magyarország magazin januári számát, mert a Hell Energy tulajdonosa nem engedi – s emiatt pert is indított –, hogy a neve megjelenjen az 50 leggazdagabb magyar listáján.
A lapot azért kell elérhetetlenné tenni, s az online változatból is eltüntetni a Hell-tulajdonos nevét, mert a bíróság úgynevezett ideiglenes intézkedéssel megtiltotta azok megjelentetését.
Ahogy a HVG ügyvédje ebben a cikkében elmagyarázta, az ideiglenes intézkedés – amint a neve is mutatja – nem jelent végleges állásfoglalást a jogkérdésben, a bíróság akkor nyúl ehhez az eszközhöz, amikor megítélése szerint a jogerős ítélet megszületéséig is fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az egyik fél jogai azonnali védelemben részesüljenek.
A HVG ügyvédje válaszol: adatkezelés-e a gazdaglista?
A gazdaglisták forrásai olyan nyilvános adatbázisok, amelyek célja a gazdasági forgalom biztonságának erősítése. Erősen kétséges ezért, hogy a listák közzétételéhez az érintettek hozzájárulására lenne szükség, ellentétben a Hell Energy tulajdonosainak álláspontjával.
A hírt lehozta többek között két nagy amerikai napilap, a The Washington Post és a New York Times is.
A médiumok idéznek a Forbes főszerkesztőjének közleményéből is, amelyben arról ír, hogy „a GDPR szabályok ilyen szélsőséges értelmezése sérti a sajtószabadságot, és lehetetlenné teszi, hogy az üzleti világról tájékozódjanak az emberek, viszont lehetővé teszi, hogy az üzleti vezetők, vállalkozók csak számukra kedves, őket jó színben feltüntető cikkekhez járuljanak hozzá”.
A közleményben arra is emlékeztet Galambos Márton, hogy a Hell Energy, Magyarország egyik legnagyobb energiaital-gyártója részt vesz a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP), aminek keretén belül 28,5 milliárd forint névértékű kötvényt bocsátott ki. A kötvényprogram keretében – amit számos más magyar vállalat is igénybe vett – az MNB a kötvények egy jelentős részét maga jegyzi le, azaz az MNB közpénzből ad forrást a Hell Energy növekedésének finanszírozásához.
Ha egy cég közpénzt fogad el támogatásként, akkor minden szempontból elvárható, hogy a tulajdonosa vállalja a minimális nyilvánosságot – fűzte hozzá.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?