szerző:
Nehéz-Posony Márton
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A gazdaglisták forrásai olyan nyilvános adatbázisok, amelyek célja a gazdasági forgalom biztonságának erősítése. Erősen kétséges ezért, hogy a listák közzétételéhez az érintettek hozzájárulására lenne szükség, ellentétben a Hell Energy tulajdonosainak álláspontjával.

A bíróság úgynevezett ideiglenes intézkedéssel megtiltotta a Forbes magazinnak, hogy az 50 leggazdagabb magyar listáján megjelenjen a Hell Energy tulajdonosainak neve. A hír kapcsán – anélkül természetesen, hogy a konkrét ügy részleteinek ismerete nélkül próbálnánk igazságot tenni – érdemes áttekinteni, milyen szempontok jönnek figyelembe egyáltalán.

Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az ideiglenes intézkedés, ahogy a neve is mutatja, nem jelent végleges állásfoglalást a jogkérdésben: a bíróság akkor nyúl ehhez az eszközhöz, ha megítélése szerint addig is, amíg a jogerős ítélet megszületik, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az egyik fél jogai azonnali védelemben részesüljenek.

Maga az adatvédelem is egymással szemben álló érdekek kiegyenlítése. Minden egyes adatvédelmi kérdés megítélésekor azt kell mérlegelni, mihez fűződik fontosabb érdek: az adatok feletti rendelkezési jog sértetlenségéhez, vagy ahhoz, hogy meghatározott okból és céllal az érintett hozzájárulása nélkül is lehessen személyes adatot kezelni. Minden tévhittel ellentétben a GDPR is ugyanezen a mérlegelésen alapul, és a bíróságok is e kettő között döntenek a konkrét ügyekben.

A gazdaglisták általában bárki számára nyilvános, ingyenesen hozzáférhető cégadatokból táplálkoznak. Ilyen a cégek nyilvántartott adatait, így például vezető tisztségviselőit, jegyzett tőkéjét, adószámát és tevékenységi körét tartalmazó cégadatbázis, illetve a cégek gazdálkodásának adatait tartalmazó, az éves beszámolókat (azon belül nem csak a mérleget és az eredménykimutatást, de az elvileg részletes gazdálkodási adatokat is tartalmazó kiegészítő mellékletet is) őrző mérlegtár. Ezeknek az adatbázisoknak a nyilvánosságához komoly gazdaságszervező érdek fűződik: a gazdasági forgalom biztonsága érdekében fontos tudni például, hogy egy cég ellen van-e folyamatban végrehajtási eljárás, kik a tulajdonosai és a vezető tisztségviselői, vagy éppen az üzletrészeit terheli-e jelzálogjog. Ezen adatok nyilvánossága nélkül sokkal kockázatosabb lenne az üzleti élet.

A nyilvános adatokból könnyedén levonhatók olyan következtetések, hogy a cégtulajdonosoknak legalább a cégekből mekkora vagyonuk van, s az hogyan gyarapodott vagy fogyott az évek során. A beszámolókból kiderül ugyanis, a cég mennyi osztalékot fizetett, vagy éppen mennyit ér valójában egy 10 ezer forint névértékű részvény.

A GDPR ráadásul -- ellentétben a korábbi adatvédelmi törvényekkel -- nem sorolja a személyes adatok körébe az adatokból levont következtetést. Ugyanakkor kifejezetten előírja a tagállamok számára, hogy egyeztessék össze az adatvédelem szempontjait a véleménynyilvánítás, azon belül is a tájékozódás alapjogával.

E sorok írójának álláspontja szerint ezért az egyéb okból is nyilvános adatok listába rendezése olyan szempont alapján, amely szintén nyilvános adatokon alapul, nem igényli az érintettek hozzájárulását.

Felmerülhet persze, hogy vajon nem csak az úgynevezett bulvárkíváncsiság kielégítését szolgálja-e egy ilyen összesítés készítése. E szempont ellen azonban pont az szól, hogy az adatok forrása bárki számára hozzáférhető, márpedig ez magába foglalja a kíváncsiságból való böngészést is. Felmerülhet az is, vajon nem épp a bíróság mondta-e ki nemrég, hogy az értelmiségiek listázása jogellenes. Abban az ügyben azonban vélt politikai preferenciák alapján történt a listázás, nem nyilvános gazdasági adatok alapján.

Az a jogi álláspont, amely szerint a nyilvános cégadatokból levonható következtetések személyes adatok lennének, illetve hogy külön engedély kellene a cégtulajdonosok nevének közléséhez, jól tükrözi a GDPR-rel, tágabb értelemben pedig a személyes adatok védelmével kapcsolatos végiggondolatlanságokat: miközben a személyes adatok védelmére természetesen szükség van, nem lehet eltekinteni attól, hogy társadalomban élünk, és mindent nem tudunk titokban tartani egymás elől. Súlyosabb következményekkel jár ez a végiggondolatlanság, ha közpénzek kedvezményezettjeiről van szó: ennek emlékezetes példája, amikor a Kúria elrendelte ugyan, hogy az MNB-alapítványok (amelyek vagyona Kósa Lajos szerint elvesztette közpénz-jellegét) hozzák nyilvánosságra az általuk kiírt pályázatok nyerteseit, de ezt csak a jogi személyek esetében tette meg, a természetes személyek esetében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adatok védelméhez fontosabb érdek fűződik, mint a közpénzek elköltésének átláthatóságához.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Debreceni repülőtér: rossz volt az egyik lázmérőjük, de mindenkit megvizsgáltak egy másikkal is

Debreceni repülőtér: rossz volt az egyik lázmérőjük, de mindenkit megvizsgáltak egy másikkal is

Bíróság mondta ki: tilos a Heathrow repülőtér bővítése, mert sérti a párizsi klímaegyezményt

Bíróság mondta ki: tilos a Heathrow repülőtér bővítése, mert sérti a párizsi klímaegyezményt

Részletezte a Wizz Air, mely járatait érinti a koronavírus

Részletezte a Wizz Air, mely járatait érinti a koronavírus