Pert indítottak a Hell Energy tulajdonosai a Forbes Magyarország ellen, hogy személyes adataikat a lap ne kezelje és ne hozza nyilvánosságra a leggazdagabb magyarokat bemutató listában – közölte a Forbes.

A Fővárosi Törvényszéken ideiglenes intézkedést kezdeményeztek, a bírósági döntés alapján pedig a Forbes januári számát, benne az 50 leggazdagabb magyar listájával, a kiadónak vissza kell hívnia. A szerkesztőségnek az online kiadásban megjelent listáján is törölni kellett a nevet – így a listán most az áll: „26. A Hell Energy tulajdonosa”. Az eredeti linken az url-ben még a tulajdonos neve szerepelt, azt is megváltoztatták.

A Forbes közleményt adott ki az ügyről. Ebben Galambos Márton főszerkesztő azt írta:

A GDPR szabályok ilyen szélsőséges értelmezése sérti a sajtószabadságot és lehetetlenné teszi, hogy az üzleti világról tájékozódjanak az emberek, viszont lehetővé teszi, hogy az üzleti vezetők, vállalkozók csak számukra kedves, őket jó színben feltüntető cikkekhez járuljanak hozzá.

Mint mondta, az ideiglenes intézkedés ellen nem lehet már fellebbezni, a januári újságot visszahívják, de továbbra sem fognak engedélyt kérni a cikkek alanyaitól, hogy leírják a nevüket. Ezen kívül azt ígérte, hogy a további peres eljárásban megvédik az újságírói elveiket.

„A Hell Energy valójában egy Forbes címlapsztori lehetne: kiemelkedően sikeres magyar, családi tulajdonban lévő cég. Szívük joga, ha nem akarnak a Forbes címlapján állni, de véleményünk szerint nem tehetik meg, hogy újságíróknak a nevük közzétételét is megtiltsák” – áll a szerkesztőség közleményében.

Az olyan adatok egyébként, mint hogy mennyi profitot termel a Hell, illetve hogy kik a tulajdonosai, a nyilvános céginformációs rendszerben könnyedén elérhetőek. Az Opten cégadataiból néhány kattintással például nem csak a tulajdonosok nevét, hanem más személyes adataikat, például a lakcímüket is meg lehet találni. 

Amikor tavaly nyáron Varga Mihály pénzügyminiszter a Hell új gyártósorának átadóünnepségén vett részt, a kormány hivatalos honlapján sem szerepelt a cég tulajdonosainak neve, csak annyi, hogy a Hell több, mint kétmilliárd forintos fejlesztéséhez a kormány egymilliárd forintot adott.

Hüttl Tivadar, aki a Társaság a Szabadságjogokért részéről a Forbes-ot képviseli az eljárásban, azt mondta kérdésünkre: a Hell Energy tulajdonosai azt kifogásolták, hogy megjelent a nevük az 50 leggazdagabb magyar listáján. A Forbes azzal védekezett, hogy a Hell közpénzt kapott, de a bíróság szerint

a lap összemossa a tulajdonost az önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezettel, és ez veszélyeztetheti a tulajdonos személyes adatokkal kapcsolatos jogait.

Fontos kiemelni, hogy a bíróság egyelőre nem mondott ki semmi olyat, hogy a Forbes bárki jogait megsértette volna, csupán azt, hogy elképzelhető ilyesmi. Az ítélet szerint lehetséges, hogy helyre nem hozható kár történik, ha megjelenik a név, ezért kellett most visszahívni az újságokat.

Hüttl azt is hozzátette: az nem kérdés, hogy az újság személyes adatokat kezel. Csakhogy a GDPR-szabályok azt nem mondják ki, hogy milyen szempontok alapján kell mérlegelni egy újság elkészítésekor, hogy a személyes adat védelme vagy a közpénz sorsának nyomon követése a fontosabb érdek, erről is dönthet a bíróság a későbbi perben.