Sorra szorította ki a kormány a rászorulók ellátásából azokat a civil szervezeteket és vallási közösségeket, amelyek nem a Fidesz lekötelezettjei, a feladataikat és az értük járó pénzt pedig nagyrészt a nagyobb egyházak kapták meg – olvasható az e heti HVG-ben. Emellett pedig az adó- és támogatáspolitikájukkal olyan elosztást valósítottak meg, amely gyakorlatilag befagyasztotta a legszegényebbek jövedelmét és társadalmi helyzetét.

A kormány 2012-ben még csak 47, 2018-ban már 109 milliárd forint támogatást adott azokra a szociális feladatokra, amelyet nem az állam végzett el. Nyolc éve azonban ennek az összegnek még 45 százalékát kapták csak az egyházi szolgáltatók, 2018-ban már a 73 százalékát.

Krémer Balázs szociológus az Eurostat adatai alapján úgy számol: 2010 és 2019 között a régiónkból egyedül Bulgáriában nőttek nagyobbat a társadalmi egyenlőtlenségek, mint itt. Ráadásul ha csak a piaci viszonyok alakították volna a helyzetet, még csökkent is volna a gazdagok és szegények közötti különbség, de az adópolitika és a szociális elosztás változása megfordította ezt a folyamatot. Ezt számszerűsítette is: az egyenlőtlenséget mérő Gini-index – amely minél magasabb értéket vesz fel, annál nagyobb szakadékot mutat – a tízes években 4,6 százalékkal nőtt.

De ez a szám úgy jön ki, hogy ha csak a piaci viszonyok számítanának, akkor 1,4 százalékkal csökkent volna a mutató, az adó- és szociális politika azonban 6 százalékos növekedést okozott.

Részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on.