Magyarországnak és Lengyelországnak fel kell hagynia vétójával az Európai Unió hétéves költségvetésének és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap mintegy 1800 milliárd eurós csomagjának kulcsfontosságú elfogadása érdekében – jelentette ki Michael Roth, az Európai Unió soros elnökségét adó Németország uniós ügyekért felelős államminisztere kedden.

Orbán Viktor még hétfőn tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt és Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, valamint Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány blokkolja a két jogalkotást.

Az európai uniós ügyekért felelős miniszteri kijelentette, hogy ez már nem a vétók, hanem a gyors és a szolidaritás szellemében való fellépés ideje. Mint fogalmazott:

Minden tagország állampolgárai támogatásra számítanak. Nincs mentség a további késlekedésre, ezért arra kérek mindenkit az Európai Unióban, hogy éljen felelősségével.

Heiko Maas német külügyminiszter keddi nyilatkozatában bizakodásának adott hangot abban a tekintetben, hogy megoldást lehet találni Magyarország és Lengyelország blokkolására. Bejelentette, hogy az elkövetkező órákban és napokban Németország minden érintett féllel megbeszéléseket fog folytatni a megoldás érdekében. "Nemcsak megoldásra van szükségünk, hanem gyors megoldásra. Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog" – mondta Maas, majd hozzátette, hogy "nem lenne okos a részéről", ha elmondaná, mit is gondol valójában a magyar és lengyel döntésről.

Karoline Edtstadler osztrák európai uniós és alkotmányügyi kancelláriaminiszter a tanácskozás előtt Bécsben nyilatkozva kijelentette, hogy nem tud megértést tanúsítani a vétóval kapcsolatban, amelynek jogával a két tagország élt az uniós pénzügyi csomagról és a költségvetésről szóló szavazáson. Kiemelte, nincs itt az ideje a "nemzeti érzékenység" kifejezésének.

Véleménye szerint a két ország nem tudja sokáig megőrizni pozícióját a járvány erősödése és a gazdaságot sújtó rendkívüli intézkedések idején.

Az Európai Tanács és az Európai Parlament két héttel ezelőtt állapodott meg arról, hogy a jogállami értékeket összeköthetik az uniós kifizetésekkel, ráadásul a tagállamok eredeti elképzeléséhez képest tágabb körben lehet alkalmazni a szankciókat. Összesen 1800 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, illetve kisebb részben hitel kiutalásának a megkezdése forog kockán, Magyarország és Lengyelország viszont elutasítja, hogy a kifizetéseket jogállami szabályokhoz kössék.

A kérdés hétfőn a tagországok uniós nagyköveteinek brüsszeli tanácskozásán jött elő, a magyar vétóról már reggel írt Varga Judit igazságügyminiszter, és a Portfolio ezzel kapcsolatos hírét megerősítette Kovács Zoltán kormányszóvivő is a Reutersnek.

A hétfő délutáni ülésen az Európai Unió tagállamainak EU-hoz akkreditált nagykövetei három szavazás keretében foglaltak állást az uniós költségvetés és a hozzájuk kapcsolódó jogállamisági mechanizmus kapcsán. Az EU-s pénzekhez való hozzáférés és a jogállamiság tiszteletben tartását minősített többséggel szavazták meg, az EUrologus úgy tudja, itt is a magyar és a lengyel kormány szavazott nemmel.

A soros német elnökség tájékoztatása szerint a hétéves költségvetés kapcsán nem a költségvetés egésze, hanem annak csak egy eleme (nyilvánvalóan a jogállamisági mechanizmus) kapcsán fejezte ki fenntartását két tagállam, ezzel blokkolták a döntéshozatalt.