Ha tíz évvel ezelőtt itt ültünk volna, minden járókelőnek megmondom a nevét. Most nem tudom, mert kisbuszokkal hozzák-viszik a melósokat

– mondja szomorúan Czeglédy Ákos, Paloznak polgármestere a falu egyik kocsmájának teraszán. A nyaralóból előbb paloznaki lakossá, majd polgármesterré lett magyar-történelem szakos tanár azzal hívta fel magára és a falura a figyelmet, hogy megálljt parancsolt az újabb építkezéseknek. „Az utóbbi három-négy évben nagyon megnőtt az érdeklődés a Balaton és Paloznak iránt, kicsit már átestünk a ló túloldalára” – jegyzi meg, hozzátéve, hogy míg korábban a faluban évente mindössze öt-hat ház épült, addig csak most negyven helyen építkeznek, noha az ingatlanárak az elmúlt egy-másfél évben húsz-huszonöt százalékkal mentek feljebb. Paloznaknak ötszázhetven állandó lakosa van, „nyáron háromezren is lakunk itt”. Egy, az országos átlagnál is jobban elöregedő faluról van szó, ahol viszont a diplomások aránya „bőven az országos átlag felett van”.

Czeglédy Ákos paloznaki polgármester, a polgármesteri hivatal épülete előtt

Túry Gergely

A gondok akkor kezdődtek, amikor már az áram- és a vízellátás is akadozott a településen, mert annyi nyaralót, lakóházat és gazdasági épületet húztak fel, hogy a közművek nem bírták a terhelést. A polgármester azt mondja, főként kisgyerekes családok vesznek itt házat, de jönnek idősebbek is, „ők a meglévő nyaralójukat alakítják át”. Az építési lázat a járvány csak tovább fokozta. „Külföldre nem lehetett menni, így mégiscsak a Balaton lett a magyar Riviéra.”

A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy – megvédve a település falusi jellegét – változtatási tilalmat rendel el. A szabályozást még februárban hozták, mára nyugodtak csak le a kedélyek. Ottjártunkkor a falu békés, „most a jó arcát mutatja, az emberek dolgoznak vagy a strandon vannak”. A rendelet életbe lépésekor azonban sokan támadták a polgármestert, amiért a képviselő-testület egyetértésével ugyan, de a vészhelyzetre való tekintettel saját hatáskörben döntött, egy jogi helyzetnek köszönhetően. Arról volt szó, hogy a 2018-ban életbe lépett területrendezési törvény szerint a kiemelt övezetek, köztük a balatoni üdülőkörzeti települések helyi építési szabályzatát (HÉSZ), rendezési tervét felül kell vizsgálni és 2021. december 31-ig összhangba kell hozni az új jogszabályokkal. És amíg az új HÉSZ-t el nem fogadják, egy másik jogszabály értelmében az érintett települések változtatási tilalmat léptethetnek életbe, amely maximum három évig maradhat érvényben. Ezt a lehetőséget használta ki Paloznak.

Szőlők közé épített nyaraló Paloznakon

Túry Gergely

A változtatási tilalom az egész falura kiterjed, ami azt jelenti, hogy

• tilos telket kialakítani,
• új építményt létesíteni,
• meglévő épületet átalakítani, bővíteni, elbontani.

A megkezdett építkezésekre ez a szabály nem vonatkozik, „akinek van településképi bejelentése, vagy építési engedélye, tovább dolgozhat”. Ahogyan az állagmegóvás sem tilos. A lényeg, hogy nagyobb átalakítás, bővítés a következő három évben ne legyen.

Elejét akarjuk venni a további építkezéseknek

– jelenti ki a polgármester, aki attól tart, az új építkezők nem azért választanák Paloznakot, mert egy közösséghez szeretnének tartozni, „hanem egy életminőséget vesznek meg, kertes házzal”.

Új építésű ingatlanok Paloznakon

Túry Gergely

Szigliget is megtelt

Szigliget, a nyugalom szigete – csak így emlegették a 930 lakosú falut, ahol egy erősebb júliusi hétvégén ötezren is vannak. „Se az infrastruktúrát, se az úthálózatot nem erre tervezték” – csóválja a fejét Balassa Dániel polgármester. A vezetékek elöregedtek, a helyiek panaszkodnak, hogy nagy az átmenő forgalom a faluban. „Mindenki ide akar jönni, akinek van egy kis pénze, már ott tartunk, hogy kitehetjük a megtelt táblát.”

Balassa Dániel, Szigliget polgármestere

Túry Gergely

A faluban tucatnyi helyen építkeznek. Nem új lakóházak, nyaralók készülnek, ez ugyanis itt is tilos. Átépíteni, állagmegóvni lehet. „Ez a strandunk, itt a nádas, van egy kikötőnk még” – mutatja a térképen Balassa Dániel. Szigligeten kempingek, üdülők és nyaralók sem épülhettek a vízparton. A falu nyolc kilométeres partszakaszából mindössze száznyolcvan méter a strand, a többi nádas. Az önkormányzat nagyon komolyan veszi a természet védelmét, itt található az északi part legnagyobb összefüggő nádasa. Azért, hogy gátat szabjanak az újabb zöldterületek beépítésének és korlátozzák a külterületi építkezéseket, úgy döntöttek, hogy a strand és a kikötő lehet az egyetlen beépített vízparti rész.

Pedig igény az építkezésre itt is lenne.

Nyaralót építenének vagy üdültetnének

– mondja a polgármester, akinek vezetésével az eddiginél is szigorúbb településrendezési tervet fog elfogadni hamarosan a képviselőtestület. „Az eddigi beépítési lehetőségeket nem vehettük el, viszont a beépíthetőségi százalékokon helyenként változtattunk a település védelme érdekében.” Az augusztustól érvényes szabályozás rendelkezik a többi között

• az új építésű házak magasságáról,
• a telepíthető növények fajtájáról,
• a felhasználható építőanyagról.

Balassa Dániel elmondta, régi terv a település forgalom előli részleges lezárása, csak a helyiek és a nyaralótulajdonosok mehetnének be autóval a faluba. A többieknek a település határában kellene lerakniuk a kocsit. „A döntés előkészítést igényel, parkolók, beléptető kapuk kellenek, de hamarosan eljöhet az idő, hogy ezt is bevezetjük.”

A polgármester hangsúlyozza, mivel az önkormányzatok építkezést megakadályozni nem tudnak, építési engedélyt a kormányhivatal ad, egyetlen lehetőség maradt: szigorú településrendezési tervet kell készíteni. Erre Szigligeten is úgy volt esély, hogy a képviselők éltek a pillanatnyi jogi lehetőségekkel.

Szigliget, Rókarántó utca és környéke

Túry Gergely

Mégis az egyik ingatlanos portálon nemrégiben az jelent meg, hogy 330 millió forintért árulnak egy partmenti telket, szálloda- vagy wellnessközpont építésének lehetőségéről szólt a hirdetés. „Ez a régi nádüzem” – mutatja a térképen a polgármester a területet. A rendezési tervben sokáig az szerepelt, hogy itt akár hotelt is lehet építeni, „végül kivettük”, csak ipari vagy kereskedelmi célú ingatlan engedélyezett.

A beépítési lázat és a polgármesterekre nehezedő nyomást Czeglédy Ákos és Balassa Dániel is a Balaton reneszánszával magyarázza. „A Balaton-felvidék, a Káli-medence nagyon népszerű” – mondják. Arra a kérdésre, hogy mégis egy polgármester mit mérlegel, amikor a helyi építési szabályzatról dönt, Balassa Dániel úgy válaszol,

egy szálloda vagy egy nyaraló felépítése nem létszükséglet.

Ő csak abban az esetben hajlandó a helyi szabályzattól eltérni, ha gyerekes családok szeretnének Szigligeten megtelepedni. Az önkormányzatnak van is egy-két telke, ezeket fiatal családoknak adnák, szigorú feltételekkel.

Túry Gergely

A paloznaki polgármester is azt mondja, az, hogy új nyaralók jelenjenek meg, nem szolgálja a falu érdekeit. Tizenöt éve még azt mérlegelte az önkormányzat egy telekvásárlónál, hogy annak építkezése teremt-e munkahelyet és hoz-e adóbevételt. Most már azt nézi, hogy zavarja-e a helyieket vagy a nyaralókat. „Hiába kínálna munkalehetőséget vagy termelne adóbevételt, a helyi építési szabályzatot csak ezért nem módosítanánk a befektető kedvére” – teszi hozzá Czeglédy Ákos.

Pedig az önkormányzatok nincsenek anyagilag eleresztve. „Sírhatnék, de a saját bevételek még pótolják az elvonásokat” – mondja csak röviden a paloznaki polgármester. Az állami támogatás itt a működés fenntartására sem elég, magasabbak az elvárások is, marad az idegenforgalmi adó, amelyhez már nem jár állami kiegészítés. Paloznakon a nyaralókat és a gazdasági épületeket megadóztatják, négyzetméterenként ezerkétszáz forint az ingatlanadó. Ezenkívül van még telekadó, háromszáz forint négyzetméterenként, illetve külterületi földadó. Gépjárműadó az államé, a helyi iparűzési adóbevétel pedig elenyésző.

Épületfelújítás Paloznakon

Túry Gergely

Szigligeten az okoz fejfájást, hogyan tudnák ingatlanhoz juttatni a helyi fiatalokat. A beépítési láznak is köszönhetően ugyanis ma már egy panorámatelekért közművek nélkül húszmillió forintot is elkérnek. „Próbáljunk megőrizni a település arculatát, de ez nem egyszerű” – véli a polgármester, aki attól tart, ha szabadjára engedi az építkezést, Szigliget elveszti varázsát. De szerinte nem elég a helyiek érdekét figyelembe venni, a Balaton-felvidéket és „a természetet sem kellene háttérbe szorítani”.