szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Sokan örülnek, ha az alap elkészül, állnak a falak, és a tető legalább az év végéig felkerül. A többi talány, csak tippelni lehet, hogy kétszer, vagy háromszor annyiból jön ki az építkezés, mint amennyiből tervezték felhúzni.

Meglódultak az építőipari alapanyagárak, de a szakemberekből is hiány van, a kormány családtámogatásainak egy része elúszhat a soha nem látott drágulás miatt. A kormány intézkedéscsomagját megelőzően írt a hvg.hu arról, hogy a drágulást a forgalmazók is megpróbálják fékezni az árrés csökkentésével, mert a vevők nagyon árérzékenyek, így sokan későbbre halasztották a munkálatokat. Ebben a cikkben már arról is szó volt, hogy a szakemberek attól tartanak, hogy a kóklerek veszik át a szakképzettek helyét. A kormány viszonylag gyorsan lépett, igyekeznek korlátozni az áruk kivitelét, hogy legalább a kereslet-kínálat kiegyensúlyozásával mérsékeljék az áremelkedést, de ez aligha segít ez azokon a családokon, akik a közepén állnak az építkezésnek, vagy a családi házuk bővítésének, felújításának.

Az idén januártól igényelhető felújítási támogatásokat eredendően is bizalmatlanul fogadták, mert a szigorú elszámolás miatt akár drágább is lehet egy munka elvégzése, míg a csináld magad módszerrel, vagy kalákában kevesebből is kihozható. A családi házat újonnan építők közül sokaknak viszont muszáj végigcsinálniuk. Olyannal is találkoztunk, aki éppen a lakását adta el a feje fölül azzal, hogy albérletben húzza ki, míg felépül a háza. A végösszeg 20-30 százalékkal többre jöhet ki, mint ahogy eredetileg számoltak az építkezők.

Túry Gergely

Övön aluli ütés

„Nem állunk le, de nem tudjuk, hol lesz a vége” – mondja egy Szeged melletti faluban házat építő családfő. „Övön aluli ütés” – summázza a férfi az áremelkedésről a véleményét. Tavaly augusztusban fogott bele az építkezésbe a család, a költségvetésük 40 százalékát teszi ki a csok, a babaváró hitel, de van bankhitelük is. Most úgy tippelnek, hogy akár 20 millióval is több lehet a végösszeg, de nem látják még pontosan, mert az anyagok egy részét már tavaly megvásárolták, a most beszerzendők áremelkedésével pedig naponta szembesülnek.

A dráguláson túl más baja is van az építkezőnek, például azt nem érti, hogy a hitelező bank miért nem fogadja be a betonpumpa kiszállításának 150 ezer forintos számláját, szerinte az elég egyértelműen kapcsolódik az építkezéshez. A férfi azt sem érti, hogy a Tiszából kivett homok mitől lett drágább, a fa háromszoros áremelkedését már kénytelenek voltak lenyelni, de abban azért bíznak, hogy legalább a tető felkerül az év végéig, de aztán még jönnek a belső munkák, arról pedig fogalma sincs, hogy azért mennyit kell majd fizetni, ha eljön az ideje.

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke nemrég a Világgazdaságnak nyilatkozva figyelmeztetett arra, hogy bár gyorsan reagált a kormány a kilövő árakra, nagy valószínűséggel csak az év végén nyugodhat le a piac, és a megoldást a keleti országokból beszerzett építőipari anyagokban látja. Azt pedig a 24.hu szúrta ki, hogy a mosonmagyaróvári Floris Tv-ben egy nagy tüzép vezetője, aki a helyi ipartestület elnöke is, a támogatások megtoldását látja kiútnak a helyzetből, amibe sok fiatal család is kerülhetett.

Reviczky Zsolt
Kalákában

Egy Szeged környéki kisvárosban vett használtan egy kádárkockát egy negyvenes család még 2019-ben. Ők szerencsésnek érzik magukat, kimaxolták lényegében az összes családtámogatási lehetőséget, most a bővítéssel járó munkák látszanak megfenekleni. A három évvel ezelőtt még kétgyermekes család egy panelből költözött a kétszobás házba, a kedvezményeknek köszönhetően a hitelük is csökkent, a babaváró hitelből pedig a házat tették lakhatóvá. Azóta megszületett a harmadik gyermekük, most fogtak bele tavasszal a bővítésbe, mert ötüknek már szűkösnek bizonyult a két szoba. Adódott volna számukra a januártól igényelhető felújítási támogatás, de már áprilisban inkább újabb, ezúttal személyi kölcsön mellett döntöttek, mert az újabb támogatási feltételek mellett szerintük már drágábban tudták volna kihozni a felújítást. Ezért családtagok segítségével álltak neki a bővítésnek, most ott tartanak, hogy az alapozás készen van, a héten a falakat is felhúzzák.

A tetőnek szánt lemezekkel már meg vannak lőve, mert annak is alaposan felment az ára. „Régen hétezerért vettem három köteg tetőlécet, ugyanez most 72 ezer forintba kerül” – mondja a kőműves családtag, aki munkája során gyűjtött használt építőipari eszközöket, most ebből is bekerülnek majd az újonnan épített lakrészbe. „Az hagyján, hogy napi árak vannak, de mostanra már nem is lehet szinte vásárolni” – mondja az asszony, akit megerősít a kőműves családtag azzal, hogy hiába lának a kereskedők polcain faárut, azok már „lábon elkeltek”. „Még a szög ára is felment, régen egy dobozzal tudtam venni 4 ezerért, most 9 ezer az ára.” – mondja a családi szakember. „Nem tudjuk, hogy meddig jutunk el. A falakat biztos felhúzzuk, megcsináljuk a tetőt, erre futja a 2 milliós személyi hitelből, aztán majd látjuk, hogy mikor jöhetnek a belső munkák. Most összesen van 14 milliós hitelünk, ha nem bírunk vele, egyikőnk majd összeszedi magát, és kimegy Ausztriába dolgozni.” – mondja a háromgyermekes anyuka.

Egy másik család ugyan magánerőből építkezne, ők a saját lakásukat adták el a fejük fölül, hogy új otthonba költözhessenek. Éppen a napokban költöztek albérletbe, hogy itt kihúzzák az új otthonuk felépüléséig. Egy zártkertben vettek telket a lakás árából, itt tervezik a házukat felhúzni. Arra számítottak, hogy így majd olcsóbban tudnak családi házhoz jutni, most egy kicsit bizonytalanná vált, hogy vajon tényleg kevesebből ki tudják-e hozni. A zárkertekben is mentek fel már az árak, igaz, még így is olcsóbb volt itt építkezni az alacsonyabb telekárak miatt.

Juhász István

Menekülési útvonal?

Nemrég a Deutsche Welle forgatott a sóskúti Öreg-hegyen arról, hogy sokan a lakhatási nehézségek elől menekülnek a zártkertekbe. A hvg.hu pedig korábban arról írt, hogy a Szeged környéki kiskertekben többen bontási határozatot kaptak a kormányhivataltól, mivel az eredetileg hétvégi kertnek kialakított telkeken családi házak épültek, túllépve ezzel az akkor engedélyezett 3 százalékos beépíthetőséget. Akkor kisebb mozgalom indult, és nem eredménytelenül, első körben 2015-ben Szegeden helyi rendeletben engedték meg az 5 százalékos beépíthetőséget, majd 2016-ban az országos jogszabályokat írták át, így ekkortól már a 10 százalék is megengedett lett. A Szeged melletti zártkertekben nagyon sok helyen ennek az lett a következménye, hogy rohamos építkezés indult, s egy időszakban az ingatlanok ára súrolta is a Szeged belterületén levőkét, mostanra megint nyílt az olló, például a Szeged külterületi Tompaszigeten egy pár évvel ezelőtt épített ház közel 30 millió forintért keresi új gazdáját, egy hasonló paraméterekkel rendelkező magánház a belterületen a duplájába kerül.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!